AZ ALAKZATOK TOVÁBBI FAJTÁI
(Keszy-Harmath Dániel)
A hasonlat mint-es szerkezetű szintagma vagy mondat, amely helyettesítést, megfeleltetést tartalmaz. A metaforával és a névátvitelre vonatkozó szóképekkel rokon alakzat. –> (Mint befagyott tenger, olyan a sík határ.)
Az ellentét (antonímia) a költői eszközöknél is jelen van. Fajtái:
a. jelzett szó és jelző vagy két jelző közti ellentét –> oximoron (édes mostoha)
b. látszólagos, kizáró ellentét –> paradoxon (Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek)
c. ellentétes állítások egy műben –> antitézis (pl. a Candide című regényben a két filozófus ellentétes állítása a világ tökéletességéről, vagy Az ember tragédiájának ellentétes állításai a kollektivizmusról és az individualizmusról).
A felsorolás formái a következők:
a. felsorolás (… kel, nő, zajg, bomol / Küzd, hömpölyög, él s éltet)
b. részletezés (Tavaszodik, lágy az idő / Kihajt a fű, kövéren nő)
c. fokozás (ne búsulj s ne bánkódj / ne is siránkozzál)
d. halmozás (Sírjatok szemeim, / Hulljatok könnyeim, / Gyakran áztassátok / Elhervadt orcáim!)
További alakzat még a szokatlan szórend (inverzió) pl. Légy mint szikla rendületlen.
Az alakzatok a költői nyelvben és az irodalmi nyelvben egyaránt jelen vannak. A magyar irodalomban a kezdetektől (pl. Halotti beszéd és könyörgés) használták a szerzők érzéseik, gondolataik nyomatékosítására, így értékes részeivé váltak.
Forrás: saját kútfő és jegyzetek, enciklopedia.fazekas.hu, tankönyvek