Irodalmi Kisokos 21.

A TUDATFOLYAM TECHNIKA
(Petres Katalin)

Az irodalmi okosságok 19. részében a posztmodernizmusról szedtem össze néhány gondolatot. A posztmodern mindenképp ezer szállal kötődik a modern irodalomhoz. Ezért gondoltam, hogy a modern irodalom egyik legsajátosabb jellegzetességéről, a tudatfolyam technikáról állítok össze egy csekély összefoglalót.

A tudatfolyam regények mintegy elszigetelik a külső  cselekményt, és szinte ennek rovására növesztik fel a benső világot. Jellegzetes eszközük a néha túlburjánzó belső
monológ. A műfaj legfontosabb reprezentánsai Joyce, Proust és Virginia Wolf.
A tudatfolyam regény a 20. századra alakult ki a lélektani regényből. Elméleti alapjait Bergson intuíció filozófiája, Freud pszichoanalitikus elmélete és William James pszichológiája adják.

William James tudatfolyam elméletének lényege, hogy gondolataink folyamatosan alakulnak, nincsenek nyugvópontok (patak vagy folyam metafora) Bergson szerint az élet csak egy magasabb rendű képességgel, az intuícióval fogható fel. A művész feladata, hogy az embereket szembeállítsa a mélyebb valósággal, amit az intuíció segítségével megismert – fejti ki esztétikai gondolataiban. Bergson időelmélete, az objektív és a szubjektív idő (“tartam”) megkülönböztetése (Tartam és egyidejűség, 1922) nagy hatást gyakorolt az irodalomra (lásd például Babits költészetét). Filozófiájának – amellyel a pozitivizmust támadta – központi gondolata a tudat idejének (a tartamnak) és az értelem idejének (a térbe vetített időnek) kettőssége.

tudatfolyam-technika
Az eredeti angol terminus: stream of consciousness technique; a modernista irodalomban bevezetett narratív módszer, amely a narratívát egy egyén szubjektív nézőpontjából, elméjének tudatfolyamából építi fel. Ez a módszer gyakran aláássa a kronologikus sorrendet, az időt szubjektív időként ábrázolja. Tudatáram – a tudati tartalmak részletes, megszakítás nélküli közlése: kinti világ (történések, ingerek) és belső világ (reflexiók, asszociációk) összemosódása a belső monológban

Érdekesség:

Sterne (Lawrence, 1713—1768) ír származású angol írót a szentimentalizmus kiteljesítőjeként tisztelik. Művei: Tristram Shandy úr élete és gondolatai (The Life and Opinions of T. S., 1767), valamint Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban (The Sentimental Journey Through France and Italy of Yorick, 1768). Az ő műveiben jelentkezik először — háttérbe szorítva a cselekményt — a tudatfolyam-technika, amely a XX. század első évtizedeiben a nagyepika forradalmi újítása lesz.

http://enciklopedia.fazekas.hu/irodalom

http://tudasbazis.sulinet.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_Bergson

Saját kútfő