A JÁTÉKVERS
(Keszy-Harmath Dániel)
A játékvers elnevezést a legújabb szakirodalomban Kenyeres Zoltán vezette be (1983) olyan művek megjelölésére, amelyek lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A ritmus igen változatos és általában szimultán jellegű. A játékvers megnevezést elsősorban Weöres Sándor egyes alkotásaira alkalmazza a szakirodalom (Valse triste, A tündér, Őszi éjjel…)
Weöres Sándor
Kossuth-díjas költő, drámaíró, műfordító. Csodagyereknek tartották, már 14 éves korában írt versei is nagy visszhangot váltottak ki. Első verseskötete: Hideg van (1934). További művei pl. Rongyszőnyeg (1940), Magyar etűdök (1950).
Játékvers
A játékvers Weöres verseinek egy csoportja; lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A költő igen változatos és általában szimultán ritmusokat alkalmaz, s többnyire a zeneileg is leírható dallam vonz magához a ritmusnál konkrétabb képeket, versszövegeket. A tartalom és a jelentés nagyobbrészt a hangzás, a ritmus és a dallam révén érvényesül.
A Magyar etűdök nyitódarabja
“Három egész napon át
bújtam erdő vadonát,
gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam.
Három egész napon át
faragtam egy furulyát,
vadrózsából tündérsípot csináltam.”
Forrás: Fazekas Enciklopédia, zanza.tv, krudy-szeged.hu