Február
Nem szeretlek, február.
Szeretteim sorban magadba szívtad,
megtagadva tőlük egy új kikelet varázsát.
Komor képeddel kíméletlenül döfted
tőrödet belém, most virágok helyett
hegek virítanak szívemen.
Olyan vagyok, mint megkopasztott
fa, kinek kifordított gyökerei
segélykiáltón merednek az égre.
Kitárt karjaim ölelés nélkül rogynak
vissza a föld felé, előttem halottaim
szép szemei vesznek ködfoltos homályba.
Nem szeretlek, február.
(Czégény Nagy Erzsébet)