Jóslat
Nyikorgó csendben gubbaszt a galád
Orakel, mely megjósolja magát.
Tűnik az utolsó titoklepel,
minden sejt vibrál, megrontást lehel,
mert sivít a kéj és nincs szánalom…
Bitorló érzéseknek átadom
lelkem s szívem… de a gondolatok
tüzes jégcsapfogak, és álnokok!
* * *
Elernyedés, édes feloldozás;
valami elillanó után varázs,
de újra készül, még nem adja fel…
E jóslatnak teljesülnie kell!
(Golán Angéla Gabriella)