Égi manna
Az ember ma már
oly csodákra képes,
minden titkot megfejt,
az elme oly éles.
Végtelen lesz létünk,
tán meg sem halunk,
tengerpart helyett
a Holdra utazhatunk.
Ki e helyre vágyik,
roppant kíváncsi,
itt a földön tovább
nem is akar élni?
Elképzeli, mily szép
lesz ott az élet,
földi halandó
a csillagokkal ébred.
Égi mannával
csillapítja éhét,
angyalok közt vajon
megleli szerelmét?
Búsan hallgatja az
angyalok dalát,
táncuk sem feledteti
az ő bánatát.
Sehol nem látja imádott
kedvesét,
visszavárja őt a csodás
földi lét!
(Kalocsa Zsuzsa)