Képversikék 25.

KUVIK

Kiss Tamás fotója

Mayer Zsó: Együtt falatozók

Levelek közt’ bújik kuvik
Kedvenc vacsoráját lesi,
Röptében nyakon csípi
Ínyenc falatként eszi.

Mayer Zsó: Vészjósló

Kuvik estére vészt jósol
Nem hisz neki csak a sógor,
Anyja ezért tollát tépi
Fiacskáját jól elveri.

Kühne Katalin: Kelemen

hívja párját Kuvik Kelemen
gyere Trézsi hozz sok egeret
vacsorára tízet megeszek
te is kapsz belőle eleget

Kühne Katalin: Kiáltozik

félni kezdek ha szól a kuvik
ijesztő hangon kiáltozik
felettem egy ág hajladozik
menekülnék de hallom úgyis

Kühne Katalin: Cserjés közt

este tízkor megszólal a kuvik
egy zöld fenyőág mögé bebúvik
gülü szemeit onnan mereszti
cserjés közt békáját keresi

Dobrosi Andrea: Potty…

Kuvik madár ül az ágon,
alatta áll a családom.
Felfigyelnek égi jelre,
nem csillag hullt, ejnyebejnye.

Dobrosi Andrea: Különbség

Nélkülem a kémény rakás,
üres üreg, romos lakás.
De a kuvik dalt visz oda,
így lesz abból koncertszoba.

Dobrosi Andrea: Színek

Zöld az erdő, mint a kiwik,
elhagyja azt barna kuvik,
ám a város szürke máza
nem illik a gyümölcstálba.

Dobrosi Andrea: Az ellenállhatatlan

Bölcs kuvik, te mit csinálsz éjjelen,
a pockok, lepkék már mind halottak,
tán megölte őket a félelem?
A szerelem. Belém habarodtak.

Dobrosi Andrea: Hírhozó

Megijedtem az embertől,
azt hittem, hogy csak embert öl,
de kuvikra is rászokott,
s azt mondják, hogy halált hozok…

Dobrosi Andrea: Jó tanács

Kuvikok, az épség nyitja,
ha nem talál el parittya.
Jaj, nem segít holmi hú-zás,
csend kő’ ha jön kő, meg húzás.

Dobrosi Andrea: A biztos

Kíváncsi volt a kis kuvik,
a társasban mennyit bukik.
Meg is ragadt dobókockát,
azóta is hajkurásszák.

Golán Angéla Gabriella: Kuvik 1

Kuvik vagyok gyerekek,
repkedem én eleget,
s ha az éjben fénydereng,
suta fejem elmereng.

Golán Angéla Gabriella: Kuvik 2

A kuvik az olyan fajta,
nevet minden bagoly rajta,
mert azt hiszi, hogy Athéne
mellett ö a világszépe.

Gősi Vali: Karcolat (a kuvik-legendához)

Nem hasonlít a gyöngytyúkhoz,
talán inkább gyöngybagolyhoz.
„Halálmadár, táltosmadár…” – szól a nóta –
balszerencsét hoz a kuvik, virradóra!

Gősi Vali: Balszerencse közelít

Védett állat a kuvik,
megbecsülik, tisztelik.
Ám ha éjjel feltűnik,
balszerencse közelít.

Mészáros Marietta: Hess

Barna tollú kuvik barátom,
Szemedben a gyanakvást látom.
Mi repített téged a kéményre?
Hess!Hess!Repülj vissza az erdőbe.

Mészáros Marietta: Tanár Úr

Kuvik Tanár úr bölcsen figyeli,
Míg párja,fiókáit neveli.
Tanítgatja -noszogatja!
Hibáikat kijavítja.

Mészáros Marietta: Kuvik koma

Kuvik koma eltévedtél?
Tégla sorra nehezedtél?
Szárnyaidat tárd ki nagyra,
Az erdőben lelj otthonodra.

Riba Ildikó: Kuvik a fán

kicsi kuvik ül a fa ágán,
sötétben nagyot kiállt,
ráfogták, ő halálmadár,
pedig ő is csak élni kíván.

Varga Katalin: Nem kuvikolok

Kuvik vagyok, ne félj tőlem, kiskomám.
Rossz a hírem, jó a szívem, bizony ám
Bölcs vagyok, itt ülök fent a kéményen.
Ugye megszerettek? Ez minden reményem.

Varga Katalin: Kuvik nász

Bölcs bagoly ül kéményen, elmélkedik.
Megnősülök bagoly-lány kerestetik
Pislognak majd a tollas kis kuvikok.
Így növelem majd a szaporulatot.

Varga Katalin. Jós vagyok

Félnek tőlem, itt van a halálmadár.
Rosszul esik, ha rólam ez a hír jár.
Kuvik vagyok, éjjelente huhogok.
Kérem szépen emberek,, ne bántsatok.

Dobrosi Andrea: Dal sors

Védett vagyok, tán haláli,
csak kis kuvik, nem kanári,
nekem erdő a ketrecem,
ott dalolok s leszek tetem.

Dobrosi Andrea: Az elszánt

Elege lett a kuviknak,
és oltári nagy bulit csap.
Ha már egyszer védett hangja,
az erdőt majd háborgatja.

rozetta: Halálmadár

Az emberek a kuvik hangját meghallva
halálra rémülnek:
azt hiszik, hogy a huhogás valakinek a
haláláról jött üzenet…

rozetta: A kuvik

A kuvik tojásokkal szaporodó ragadozó madár –
erdőn-mezőn fák odvában lakik.
Alkonyatkor rovarokra, éjszaka meg kicsi emlősökre
s apró madarakra vadászik.

rozetta: kicsi kuvik

kicsi kuvik kiáltozik a fa ágán:
huhúú, huhúú, haláál, haláál!
mindenkire halál váár!
huhúú, huhúú, haláál, haláál!

Dittrich Panka: Mit huhog?

Hallom huhog a kuvik,
keresem, de elbújik
bár nem értem mit huhog
tán egérre vicsorog.

Dittrich Panka: Bagolyféle

A kuvik olyan, mint a bagoly
csak a füle nagyon lapos.
Talán, ezért nagy a hangja,
vagy csak jó a hangszalagja?

Vitál Mária: Kuvik jel

Az Erdei Óvodában
Kuvik lett az én jelem,
Óvónéni, reám parancsolt
mától itt lesz a helyed!

Vitál Mária: Kuvik jel-kép

Ráhímezték a ruhás zsákra,
és a fehér kispárnámra!
Poharamon a Kuvik szeme?
Ő lett az én nevem jele?

Vitál Mária: Kuvik kérdés

Ruhás zsákom sarkán ott ült,
mert ott volt az ő helye!
Kuvik szeme kérdőre vont,
miért nem játszok vele?

Vitál Mária: Kuvik párna

Kuvik párnám ágyra tettem,
ráhajtottam a fejem,
azt álmodtam, hogy pihe tollal,
szárnyra keltem vele.

Vitál Mária: Kuvik repülés

Repültünk és áteveztünk,
a lombok felett nesztelen,
Kuvik tollba kapaszkodtam,
úgy utaztunk fesztelen.

Vitál Mária: Néma Kuvik

Repültünk az erdő felett.
elkísért a teli Hold,
nótás kedvvel dudorásztam,
de a Kuvik néma volt.

Vitál Mária: Kuvik rikoltozás

Megkérdeztem: hová megyünk?
Merre van a Kuvik vára?
Rikoltozva rárepültünk,
a vastag törzsű bükkfára.

Vitál Mária: Erdő őri lakosztály

Erdő őri lakosztályban,
régen járt ott! – Mióta?
Talán, mikor megszületett
az utolsó Kuvik fióka.

Vitál Mária: Kétségbe esett Kuvik

Benéztünk az odújába,
körbe-körbe járt a fejünk,
nem láttunk egy Kuvik lelket,
hiába meredt a szemünk!

Vitál Mária: Kuvik csalogatás

Eltűnt az ő Kuvik párja?
Lakosztályban, miért nem várja?
Kuvik dallal csalogatta,
A Tücsök meg biztatta.

Vitál Mária: Kuvik dal

S mit hallunk a bükkfa alatt?
ciripelést, Tücsök zenét,
Kuvik dalra most hangolt át,
szomorúan a zenész.

Vitál Mária: Kuvik riadalom

Az erdei Kuvik várban,
nagy lett a riadalom,
Kuvik hangja rekedten szól?
Hát, most nem lesz víg a dalom!

Vitál Mária: A beteg Kuvik legény

Hangtalan és olyan szegény,
a beteg torkú Kuvik legény!
Nem hívják őt fellépésre?
Pára gyűlt a pápaszemére!

Vitál Mária: Kuvik a kém

Kuvik odúk fő lakója, a
ház kéményét kémleli,
füstös oszlop tetején a
kedves párját megleli.

Vitál Mária: Kuvik kérlelés

Fa odvában, miért nem fészkel?
Itt vagyok egy vendéggel!
Kuvik hangon szépen kérlel,
jöjjön haza, még ma éjjel!

Vitál Mária: Az árva Kuvik

Figyeltük a szomszéd házat,
ott ücsörög árván szegény.
Égbe nyúló oszlopon, vigyáz
rá a Hold és a csillagos Ég.

Vitál Mária: Bagoly füles

Kuvik társam tekergette,
a bagoly füles tollas fejét,
hihetetlen, de megijedtem,
mikor reám meresztette a szemét.

Vitál Mária: Kuvik Kételkedés

Nagy szemébe gyűjtögette,
az éji fény sugarát,
kételkedve szemlélgeti,
a Kuvik párját oda át.

Vitál Mária: A számon kérő Kuvik

Mit keres a szomszéd portán?
Miért nincsen a templom tornyán?
Miért üldögél magányba,
mikor én vagyok a Kuvik párja?

Vitál Mária: Kuvik Parancsolás

Kuvikolok neki reggel,
mielőtt a Nap is fel kell!
Vadásszon ma eleget,
veréb helyett egeret!

Vitál Mária: Kuvik meglepetés

Ott bóbiskol a Kuvik párja,
nesztelenül átrepült,
meglepte a fogadtatás,
hisz a párja úgy örült!

Vitál Mária: Kuvik társalgás

Tágra nyíló nagy szemével,
kérlelt éjjel a Kuvik.
Ücsörögjünk a kéményen,
társalogjunk egy kicsit.

Vitál Mária: Kuvik Garancia

Nem csapok én zajt és lármát,
a Kuvik pihe tollaimmal,
Kapaszkodok én majd kérlek,
az éles karmaimmal.

Vitál Mária: Kuvik a vadász

Vadászatra mindig készen,
felajánlom segítségem.
Kuvik párom mikor éhes,
zsákmányolni mindig képes!

Vitál Mária: Kuvik Őrködés

Reám mereszti Kuvik szemét.
Őrködök a szomszéd telkén!
Van itt kérlek annyi szemét!
Itt bujkál vagy ötven egér!

Vitál Mária: Kuvik Jelzés

Toll gyűrűjét összehúzta,
a feje csak úgy tekereg,
Kuvikolva felénk jelzett,
hogy a vihar közeleg.

Vitál Mária: Kuvik jóslás

Idő jósló rikoltásra,
felriadtak a verebek,
a Kuvik úr megjósolta,
hogy zivatar közeleg!

Vitál Mária: Kuvik kérlelés

Mielőtt épp felébredtem.
Kuvik társam kérve kért:
Amíg nem leszel az év madara,
addig legyél az enyém!

Vitál Mária: Kuvik egyesség

Tiéd leszek, s te az enyém,
biztattam én bátran,
Éjjel-nappal jelbeszéddel,
légy a Kuvik társam!

Vitál Mária: Óvodai ballagás

Hónom alatt a kuvik párna,
ballagok az óvodában.
Kuvik dallal búcsúzom,
de a fészkem itt hagyom.

Vitál Mária: Erdei iskolában

Amikor az iskolában,
nem találtam a helyem,
rájöttem, hogy az óvodában,
ott hagytam a Kuvik jelem!

rozetta: a kuvik

fa odvában napközben a
bagoly madár aluszik –
éjszaka meg életre kél,
hangja huhog: kuvik-kuvik!

A fenti versek itt letölthetők: http://poeta.hu/ingyen/KV25.pdf