Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Jártó Róza: Az élet zenéje című regényéhez
Jártó Róza könyve egy kis kordokumentum. A regény a közelmúlt erkölcsi felfogását és gondolkodását tükrözi. Van, akinek a gyermek- és/vagy ifjúkorát, talán egész életét idézi, s van, akinek mindez már történelem. A kisdobos- és az úttörőviselet, -élet, a párttagság, a szabad szombat kérdése is ilyen téma. És persze a munkás hétköznapok, a küzdelmek, a szigorú elvárások, a lemondások, a megfelelések bemutatása is érdekes ilyen szempontból. Néha váratlan helyről érkezik a segítség a kilátástalanságba, s ez fordulatot hoz a szereplő(k) életébe. Milyen sokat kell várni a jóra, ami elvileg be sem következhetne, be sem teljesedhetne, aztán meg milyen illékony az a röpke kis boldogság, s olyan könnyen elfoszlik a semmibe! Ne várjunk happy endet, mert nem lenne hiteles a történet általa! Ott van persze a zene megnyugtató ereje, derűje, s ott a folytatás lehetősége, a halál és a születés az élet ritmusához tartozik. De a megvádolt, félreállított, majd az általános megbecsülést és elismerést kivívó hősnő lelkében valami megtörik.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Klotz Mária: Adventi nyitogató című kötetéhez
Adventi lélekbarangolásra invitál a könyv, így ráhangolódunk a szentestére, s megtisztult lélekkel, örömteli várakozással idézzük gyermekkorunkat. Újraéljük a szeretetteli, tartalmas együttléteket. Az elégikus dalok, akrosztichonok segítségével személyes hangot, bizalmas hangulatot teremt. Látjuk a gyertya táncát, halljuk a rorátéra hívó harang tiszta csendülését, meghalljuk zajos világunkban a csendet, mely lelki békénkhez kell. A fehér márvány az elmúlást juttatja eszünkbe, de a hópihék tánca önfeledt hancúrozásokat elevenít meg. Az emlékek néha fájóak, máskor játékosak. A csipkés táj eleganciát rejt, misztikumot sugall, a természeti csodák az égiekkel mutatnak rokonságot. Szószánkójára szívesen felülünk, örömmel siklunk vele. Vágyvirágai télen is nyílnak, szószitáló haikui gyönyörű pillanatokat ragadnak meg, a démonokat messzire kergetik. A számvetésre is buzdító könyv a sparherd melegét, a sütemények illatát is érezteti, szeretetkoszorúba fonja a gondolatokat, szavai mellett az angyalszárnyak susogását is meghallhatjuk!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Császár József: Hóország királyának kalandjai
Egy igazi mesés elbeszélő költeményt, egy kis meseregényt foghat kezében az olvasó, melyben alakváltások, izgalmas fordulatok, ismert mesei elemek: rengeteg erdő, titkos barlang, titokzatos vándor, táltos, cselszövő, jótett, segítők, jószándékú óriás és pöttömök, egymásra találó szerelmesek szerepelnek. A tűzmadarakon kívül ott a szörnyeteg baziliszkusz is.
Császár József közvetlen, bizalmas hangon szól a gyermekekhez, a részek lényegét megragadó, érdeklődést fenntartó felvezető mondatokkal segíti a szövevényes, váratlan fordulatokkal ékes kalandok nyomon követését. Találó, jól hangzó neveket viselnek hősei. A gonosz elnyeri büntetését, de a jók sorsa jól alakul, a király emberséges, a bolond okos, a csodálatos erejű gránátalma titkot rejt… Sokszor elragadó a ritmus, a képzelet meglódul, a veszedelmek, a varázslatok és az illusztrációk lekötik az apró olvasó figyelmét. Szókincsük is bővül közben, s természetesen több tanulság is levonható a történet során.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Klotz Mária: Szerelmes napló című kötetéhez
A szerelem örök téma, de lehet újat, új módon írni róla. Klotz Mária legszemélyesebb érzéseibe, féltett kincsébe, őszinte léleknaplójába enged bepillantást, vele éljük meg újra ugyanazt, mégis mást és másképp.
Ezek a szerelmes dalok, elégiák, látomásszerű hangulatképek, haikuk és apevák dallamosak, némelyik vers eleve zene hatására született. Több érzékszervünkre is hatnak a sorok. A gondolatok, az ellentétek, a párhuzamok, az ismétlések adják sokszor a ritmust. Rendkívül mozgalmasak a versek az igék sokasága, különösen a felszólítások halmozása miatt.
Visszatérő motívumok a fény, a muzsika, a tánc, a szárnyalás, a tavasz (de vele szemben ott az ősz is), a szúrósság és a messzeség. A múltidézés, a boldogság mellett ott van a jelenben a bizonytalanság, a néha adys, vad kergetőzés, az önkívület, a hiányérzet. Nemcsak az égi áldás, a szikrázó napsütés, a hömpölygő vízpart, a ringató remény bukkan fel, ott vannak a robbanó csodák, és megjelennek a szúrós szilánkok is…
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kamarás Klára: Vak taligán című verseskötetéhez
Húzzuk, vonjuk, toljuk életünk szekerét. Hatalmas igazságot mond ki a költő a címadó versben: Ki elöl húz, sose néz hátra… Az emlékek kertjében sétál, s körvonalazódik eredete, gyermekkora, ars poeticája, világlátása. Hangulatokat villant fel, felismerések sorozata ez a mesés várakozások közben. Fel-felbúg a háború szirénája is. Látjuk a felnőtté válás mérföldköveit. Egyfajta búcsú ez. A „semmiben” lebeg. Az öregedés józanodás. A kötet korkép és kórkép. Görbetükör, de néhol egy kis humor is megjelenik a versekben. Emléket állít a Kalákának, de házi kedvenceinek is. Temetői gondolatait is megosztja velünk.
A kötet józan hangú, rezignált visszatekintés, számvetés, összegzés. Mérlegel. Elégikus, sokszor lemondó, de apró dolgokban is vigaszt talál. Rámutat felszínes létünk hibáira. Szerény, szókimondó, kritikus buboréklétünkkel szemben. Kérdéseivel elgondolkodtat, szembesít tévedéseinkkel. Iróniával szemléli nemcsak a létet, a tehetséget, a költőséget is. „Szorongó firkái” társadalomrajzok. Bár érzi, hogy bábként rángatnak minket, elfogadó: Minden, ahogy volt, most már úgy a jó.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Bodó Csiba Gizella: Hoztam olajágat c. könyvéhez
Az I. rész kisregény, egy Brazíliából 50 év után hazatért magyar férfi szemszögéből mutatja be a 2006-os októberi eseményeket, ki tele van emlékekkel, s ezek megelevenednek. Sok minden változott: a világ, az emberek, a gondolkodásuk. Az író felteszi a kérdést: Sehol nincs a földön megbocsátás? Többször felbukkannak a Rác utcai házak lakói. Rokonokat látunk a barikád két oldalán. Főleg az 50-60-as évek emlékei törnek fel, de a II. világháború emlékcserepei is. A melankólia hatja át a megidézett tragédiák által a könyvet. A hangulatok, események mellett illatok, ízek is megőrződtek. Így lesz nagyon személyes hangú a könyv.
A II. részben az író filozofál a műveltségről, egymás szolgálatáról, a szeretetről, a holtig tartó tanulásról, a szépség és a tisztaság vágyáról, a rombolás látványának fájdalmáról, beszédünk, valamint lelkünk elsivárosodásáról, a modern eszközök uralmáról. De a testvéri és a szülői szeretet megnyilvánulása, valamint „Az erdő násza” békét hoz az olvasónak. Bodó Csiba Gizella még az Olajfák hegyére is felrepít…
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kutasi Horváth Katalin: Fonódások című kötetéhez
Vallomások, vágysóhajok szakadtak fel bennem. Bár betakargattam lelkem, s elégikus hangjaim viszonylag derűsen csengenek, azért reális képeket festegetek. Az emlékek dédelgetnek, elsuhanó lelkekkel találkozgatok, a múlt alakjai fura táncra kérnek fel, s mikor visszatáncolok a valóságba, tudomásul veszem, hogy semmi nem változott. Holt költők kísértenek, de nem félelmetes, hanem érdekes a velük való találkozás… Megválaszolom költőelődeim felvetéseit, próbálok leszállni rejtelmeikbe. Megszólítom őket, levelet írok hozzájuk. Keresgélek még. Kacskaringózom, Ariadné fonala nélkül keresem (ki)utam. Visszanézek eredetemre, sétálok szülőhelyem körül, gyermek- és ifjúkorom színterein… nemcsak a természetet járom, hanem mintha a múltban is utaznék. Képes vagyok szembe jönni saját magammal, de el is tudok veszni magam számára…
Néha buborékká válok, szétpattanok, tüskéktől tépetve fagyban jajdulok, de talán majd magamra találok, s akár rám is bukkanhat valaki. Remélem, néhány versbarát meglel…
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kovács Ádám Máté: Árnyékból a fényre című verseskötetéhez
A fiatal költő verseiből a derű, a szeretet, az őszinteség, a kritika árad, körvonalazódik a hithez való viszonya, a barátság erejéről, a magányról, a szeretetről, az emberi normákról vall, legtöbbször E/2. személyben, közvetlenül az olvasót megszólítva, így személyesebbé válik az üzenet. Lelki vigaszt nyújt és keres, a lélek tisztasága áll a középpontban, de sokszor játékos, néhol pajzán hangot is megüt.
A Mezőcsáti Fogyatékkal Élők Intézetében élőknek és ott dolgozóknak írt, a Lila Akác Nyugdíjas Klubban énekelt humoros énekek által ihletett versek ezek, valamint az Ároktői Református Egyházközségben végzett gitáros kántori szolgálat alatt keletkezett gondolatok versbe öntése. Meghitt a kis unokahúgáról írt vers, de megjelenik a vásári tyúk, a róka koma, egy kis mókus is a könnyed, tréfás kis versekben a családi melegséget árasztó karácsonyi témájú sorok mellett, melyek tipikusan – lényegében kivétel nélkül – páros rímekbe kéredzkedtek Kovács Ádám Máté életének fordulópontján.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Holécziné Tóth Zsuzsa: Nem mindennapi történetek c. kötetéhez
Fájón szomorú, vagy derűt hozó, megmosolyogtató történetek ezek. Írójuk könnyedén mesél, az olvasó hamar úgy érzi, ismerőse a mikszáthi hangú, mindenkor, mindenhol íróként szemlélődő elbeszélőnek. Az élet írta az eseményeket nagyrészt. Olykor visszafordíthatatlan tragédiák, váratlan zökkenők nehezítik a szereplők létét. Szeretet, megcsalás, elhidegülés, kitartás tanúi lehetünk, egyszerű hétköznapi vagy ünnepi életképeket, pl. disznótort láthatunk. Néha nosztalgikus az emlékezés hangja, máskor kiábrándítóan szembeállít a valósággal. Van, hogy kórházi morzsákat csipegethetünk. Vannak tipikus figurák és párhuzamos történetek, melyek egymást idézik, s mindig felismerésekre kényszerít bennük a valóság. Néha beszélnek a tárgyak, csacsog a múlt, s feltárja az összefüggéseket. A jakabszállási tanyavilág történései is visszatérnek, mint ahogy az utazások, vonatozások emlékei, s a közben hallott beszélgetések is, melyek gyakran novellákká formálódnak. A végkicsengés sokszor derűs, hisz van remény, van újrakezdés.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Buday Anikó: Karcsi a szomszédból c. novelláskötetéhez
Közvetlen, őszinte hangú novellákat olvashatunk a kötetben az író „szeretemvárosának”, Zsámbéknak hangulatos bemutatása után.
A történetek többsége itt játszódik, de mindenképp itt fogantak ezek az írások, hisz itt született, nőtt fel, alapított családot Buday Anikó. Megidézi a boldog gyerekkort, mely egészségről, felhőtlen szabadságról árulkodik. Bemutatja, hogyan érintették az 56-os események családja életét, hogy választotta el őket egymástól a történelem. Gyermeki felismeréseknek lehetünk tanúi, utólagos ráébredéseknek. Összeállnak a képek. Megismerhetjük a svábok életét, gondjait, örömeit a bemutatott hangulatképek által. Megidézi a régi levelek, levelezés; a piac hangulatát, az egykor elérhetetlen kakaó felülmúlhatatlan, bársonyos ízét, miközben több érzékszervünkre is hat, ugyanígy a kávét vagy a teát is együtt kortyolhatjuk az íróval. A történetek nagy része, mint a címadó vagy a disznóvágást megidéző is, a KMI által kiírt pályázatokra készültek. Az élet mellett a halált is megragadják, s van, mely azon túlra visz minket.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Gősi Vali-Vehofsics Erzsébet: Szavakkal festett képek című kötetéhez
A gyönyörű kép-vers album két barátnő, a költő és a fotográfus közös kiállításának anyaga. A szépséges természetfotókat a versek, kisprózák értelmezik, érzelmi, hangulati, jelentésbeli többlettel erősítik egymást, így elmélyítik még jobban mindkettő üzenetét. Összeköti őket a finom lelkiség, a képi gazdagság; a hangulatok, az érzések látomássá nőnek a szavak varázslatára, az évszakok bűbája, a fények játéka meg elindítja a szóáradatot. A képek és a versek megragadják a teljességet, a tökéletességet, az öröklétet, átadják a szférák üzenetét, a sejtelmest, a fenségest, a képtelen csodákat elérhetővé teszik. Végteleníti a végest a ritmus, ill. egy-egy ismétlődő tájelem. Megelevenednek a képek a versek megszemélyesítései, emlékidézései révén, mint ahogy oly mozgalmasak, életteliek sokszor a képek, s megszólítanak a fotók minket, s megérintik a szavak az olvasót. Lélekképek ezek. A táj meghatározza a lelkiállapotot, s utóbbi kihat a természetre, mint a szentimentalizmusban. Elégikus dallamokat indítanak el bennünk.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kühne Katalin: Hegyek karéjában és Égi boltívek alatt című kötetéhez
A Hegyek karéjában c. kötetben Kühne Katalin elődeinek, rokonainak egymáshoz írott leveleit rendezte könyvvé, s az egymással megosztott gondok, bajok, örömök, gondolatok segítségével enged betekintést családjának mindennapjaiba, valamint a történelmi sorsfordulók során megélt helyzetébe. Kitelepítések, diktatúta, világháborúk, halál- és munkatáborok napjai elevenednek meg általa, ő maga kislányként élte meg az 1956-os eseményeket. Családjáról szóló írásait is megtaláljuk a gondosan őrzött levelek között. A legszebb saját születésének megörökítése.
Gyökerei között ott találjuk nagymamája testvérét, Kaffka Margitot, így irodalomtörténeti jelentősége is van a vele kapcsolatos leveleknek, a róla szóló ismertetőnek; de több őse is újságcikkekben szerepel, s édesapja is nagy megbecsülésnek, szeretetnek örvendett tanítványai, kollégái körében, s nemcsak hatalmas tudásáról szóltak elismeréssel, de természetszeretetét is sok mindenkire átragasztotta.
A levelek hangneme sok mindent elárul a kötődésekről, a kölcsönös megbecsülésről, odafigyelésről, az egykori életmódról, gondolkodásmódról. Az elfogódott szeretet hangján hol vigasz, hol kétség, várakozás, aggodalom szól a sorokból. A levelek megtanítanak minket arra, hogy a távolság szeretetet árasztó kitartással leküzdhető.
Dokumentumértékűek ezek a magánlevelek, melyekből kiderül, hogy a hétköznapi apróságok is milyen nagy jelentőséggel tudnak bírni. Fotók, tábori levelezőlapok örökítik meg a harctéri világot.
Az Égi boltívek alatt c. kötet felépítése és hangneme hasonló, az 1970 után írt levelezésből bontakozik ki a történet. A legmegindítóbb rész az anyaságról szóló írás, valamint Katalinnak a fiához és a férjéhez szóló versei. A legfájóbb pedig a legközelebbi hozzátartozóinak betegségéről és haláláról való megemlékezés.
A kötet végén elemzéseket, kritikákat olvashatunk az író prózai munkáiról és verseiről, valamint fekete-fehér és színes fényképek segítségével nyerhetünk bepillantást az írónő családjának fontos eseményeibe, legyen az esküvő vagy a könytártól való búcsúzás, nyugdíjba vonulás, és láthatjuk a következő generációt, az unokákat.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Klotz Mária: Évszakfüzér című verseskötetéhez
Az évszakok füzértáncának lehetünk tanúi a játékos, derűs, vagy elégikus, fennkölt, ünnepidéző dalokban. A sokszor alliteráló haiku-szirmok, -pihék, pundurka-mozaikok, apevák által – bár néha haláltáncot járnak a természet erői – az évszakok szépsége jelenik meg. Látjuk a rügyfakadást, halljuk a madárkacajt, igaz, a csellóhangú, haldokló elmúlást is átérezzük. Látjuk a ringón lebbenő napfény ragyogását, ránk kacsint a tavasztündér, még ha vírussal fertőzött is. Szükség van a fohászra, hogy újra tündértáncot járhassunk a költővel vágysziromba bújva, s meghalljuk őt a szellő üzenetében. Nagyhéti körképet ad, húsvéti hiszekegyet mormol. Olykor ölelésre vágyik.
Szép vallomások tárulnak fel a sorokban, s bár a napsugár nem mindig szépet súg, nemcsak barnító és fényes, van, hogy a színek harca taposva dobban és sziromkönnyek hullanak, de a hópihe is táncol, míg a fák csipkét viselnek, s mi csendre hangolódunk a költő ránk szitáló szavai által. A zene hatására született versei is bennünk lüktetnek. Pindurka lepkéje is hányszor ott repdes!
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
Kalocsa Zsuzsa: Illanó idő című kötetéhez
Egy év termése az Őri Gábor képeivel díszített kötet, melyben Kalocsa Zsuzsa magáról, az életéről, álmairól és az érzéseiről szól. Elégikus múltidézése során szeretetté válik a szó, mely magával ragadta útján. Melankolikus képzelgései közben az élet elmúlása foglalkoztatja, így egy kis számvető jelleget is érzünk szavaiban. Kérdéseire nem vár választ. Tudja azt. Elfogadta már az idő illanását. A Csend szigetén pihen, s csokorba szedi éveit. Álmok közt él, de érzékeli a valóságot a röpke létben. Békére vágyik, titkok ölelik. Itt-ott felbukkannak ars poeticájának darabkái. Gyakori a feltételes módú gondolatjáték, a vágyakozás soraiban. Sokszor megszólítja olvasóját. Gyakran hasonlít, megszemélyesíti a táj elemeit. A hithez való viszonya is feltárul. A múló idő és a másik illatának megörökítésén túl halljuk kopott – más hangkörű – hegedűjének hangját, félperceseiben pedig röpke hangulatképek, futó emlékek bukkannak fel.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
S. Pataki Zsuzsanna: Versek gyermekeknek c. kötetéhez
Ebben a gyerekeknek szóló versesfüzetben az erdei életképek, a természeti hangulatképek mellett a kicsik betekintést nyerhetnek a baromfiudvar lakóinak életébe is, valamint kedves kis állatokat ismerhetnek meg. A versekben megszólalnak a természet erői, de a költőnő maga belebújva az állatok bőrébe szerepjátékaival szeretve tanítgat is. A kisállatok szemével láthatnak, az ő szívükkel érezhetnek a kis olvasók. Megjelenik színtérként az iskola is, és az iskolások már a komolyabb témákkal is megismerkedhetnek, így Szent István legendájával, a kenyér ünnepével, vagy a Péter, Pál napjára eső aratás jelentőségével, a munka becsületével, Betlehem üzenetével.
Kutasi Horváth Katalin: Könyvajánló
S. Pataki Zsuzsanna: Korszerűtlen versek c. kötetéhez
Talán meglepi az olvasót a kötet címe elsőre. Tényleg kimegy a divatból a természettel való együtt lélegzés, az évszakok változásának figyelemmel követése? A klasszikusnak számító értékek lassan elavulnak? Nem korszerű az elégikus hangnem vagy a hasonlatok, párhuzamok, felsorolások, gondolatritmusok használata? Esetleg nem elég modern egy kis kozmikusságot csempészni a versbe? Nem divatos emléket idézni vagy ódai hangot megütni?
Dehogy! Egyre mesterkéltebb világunkban egyre jobban elszakadva a természettől, ugyanakkor egyre inkább kizsigerelve, felélve kincseit, felüdülést jelentő – lassan időutazást előidéző – olvasmány inkább az ilyesmi!
A versek középpontjában a megelevenedő természet, az évszakok váltakozása áll tehát, valamint az erkölcs. Többségük élet- ill. hangulatkép, mozgalmassá váló tájleírás, a tanyasi élet mozzanatait, a tájban felbukkanó embereket és tárgyakat bemutató vers. Sokszor lélekdalokat olvashatunk a kötet lapjain.
Ritmikájával talán a Tavaszi reggel az, ami leginkább magával ragadó, a lelket meg az egy-egy életet jelképező diófa szimbolikája ragadja meg, de a régiekre való emlékezés, valamint a kötet végén az ünnepi hangulatok megidézése is nagyon meghitt hangulatot teremt.