Közelkép: Szabó Edit Irma – 2013

Gősi Vali: Alkotói közelkép
SZABÓ EDIT IRMA

A magyar nyelv és irodalom szeretete, a vers- és prózamondó versenyek emléke kísér.

12 éves koromban írtam az első versemet, ezt 18 éves koromig a próbálkozás időszaka követte. 23 évesen a helyi könyvtár Asztalfiókomban c. pályázatán 2. helyezést értem el. Ezután a család és a munka kitöltötte a mindennapjaimat. Hosszú hallgatás után, 15 éve írok újra. Sokáig tényleg a fiókomban rejtegettem a verseimet. 

Szabó Edit Irma

– Volt-e valami ösztönzés, ami a rendszeres versírásra késztetett, hiszen ma már mindennapjaid része lett? Ha igen, mi volt az?

2003-ban az Accordia Kiadó irodalmi pályázatot hirdetett kezdő szerzőknek. Jelentkeztem a felhívásra, de a válogatott kötetbe nem kerültem be. Balázs Tibor, a kiadó vezetője viszont levélben biztatott a folytatásra. Így kezdődött. Később, az Accordia kiadásában három antológiában jelentek meg a verseim, 2004-2005-ben. Fontosak voltak a megerősítések, a megmérettetések, hogy valóban érdemes-e írnom. 

– Örülök, hogy e megerősítések, biztatások eredményeivel – a szelíd szépséget, nyugalmat, meghittséget árasztó verseiddel ma már rendszeresen találkozhatunk a Barátok Verslistán is. Publikálsz még más irodalmi portálokon is? Kaptál díjakat, elismeréseket?

Igen, – kihasználva a pályázati lehetőségeket, – kétszeres bronz oklevelet kaptam az Alföld Művészeti Egyesület és Raszter Kiadó közös költészeti pályázatán, 2007-ben a Szárnypróbálgatók, 2009-ben a Gyermekvers kategóriában. Az internetes portálokon történő publikálás további kiteljesedést biztosított. A szerkesztők észrevételei, kritikái, elismerései, a tagok visszajelzései segítettek az útkeresésben. 2007 óta vagyok tagja a Héttoronynak, 2008 óta a Barátok Verslistának, és 2009 óta az Irodalmi Rádiónak. A Barátok Verslista országos Nyár c. pályázatán 2. helyezést értem el 2008-ban. Ekkor kapcsolódtam ehhez a közösséghez, melyhez azóta is személyes kötődés fűz. Tagjai érző lelkű emberek, magas művészi értékekkel megáldva. Nagyon szeretem ezt az összetartó kis csapatot. Számos egyéb pályázaton értem el szép sikereket (Irodalmi Rádió, Éden Művészeti Hálózat, Univerzum Művészeti Alkotócsoport). Eddig 15 antológiában, köztük a Barátok Verslista, és a Vizuális Pedagógiai Műhely által kiadott Sodrásban c. antológiákban, valamint a Képzeld el c. folyóiratokban olvashatóak, illetve az IR két hangoskönyvében (Hallgató 33, Hallgató 34) hallgathatók verseim. A helyi, sarkadi városi könyvtár Szülőföldem c. pályázatán 2. helyezést értem el 2008-ban. A Helikon-Art pályázatának köszönhetően egy versem elhangzott a Tilos Rádióban 2009. aug. 4.-én, valamint az Irodalmi Rádió Verspercek c. műsorában, szintén 2009-ben.

– Örülök, hogy a sok rejtőzködő szépségre, amelyekről verseid üzennek, egyre több fórumon találnak olvasókra. Számunkra igazi ajándék valamennyi szelíd, lélekérintő vers-üzeneted, amely a tiszta szeretet, a szerelem, a természet szépségeinek csodájáról üzen, megható könnyedséggel, természetességgel. De mit jelent a Te számodra az írás, amely mára életformáddá, mindennapjaid részévé vált? 

Számomra az írás az önjutalmazás, az örömtöbblet különös formája.

Az a kifejezési mód, amellyel közelebb jutok bármilyen probléma megoldásához, megtalálom a belső erőmet, és igyekszem kisugározni a külvilág felé. Egy menekülési útvonal, mely alkalmas a belső békém, harmóniám megteremtésére. A rohanó mindennapok feszítő világában képes vagyok megállni, elmémet lecsendesíteni és a versírással kikapcsolódni. Ritkán írok, és olyankor a mélyen rejlő gondolatokat, érzéseket próbálom felszínre hozni, formába önteni. A vers maga az alkotó személyisége, életre keltett, színes képzelete. Az érzelmek, a természet, a zene inspirál, a spirituális energiák segítenek a lelki ráhangolódásban. Igyekszem szellemi úton járni. A belső elmélyülés, a meditációk kivetülnek a külső környezetemre, és nyomot hagynak írásaimban is.

Mindennapi életünket áthatják a kavargó gondolatok, szövevényes érzések. Hogy ezeket miként éljük meg, s hogyan toleráljuk, azt személyiségtípusunk határozza meg. Fontos az őszinte odafordulás, a szeretetteljes közeledés, az igazság közvetítése, hamisítatlan segítségnyújtás, mások elfogadása. Csak tiszta belső fénnyel lehet a gyermekeket, az időseket, a gyengébbeket, az elesetteket, a rászorulókat vezetni, támogatni.

– Kedvenc költőid, íróid?

Szeretem Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Pilinszky János és Simonyi Imre verseit.

– Az Interneten és a számos antológián túl jelent meg önálló köteted?

Önálló nyomtatott kötettel még nem rendelkezem, de készülőben a Netkötetem az Irodalmi Rádió szerkesztésében, melynek címe: Lélek-ének.

– Sokáig hallgattalak volna még, de most átadlak az olvasóknak, remélve, hogy a közeljövőben folytatjuk a beszélgetést, előbb a Lélek-ének című Netköteted, azután pedig önálló versesköteted megjelenése kapcsán, amit valamennyien nagyon várunk. Addig is további szép életet, sikeres alkotómunkát kívánok neked a Barátok Verslista tagjai, és az olvasók nevében is.

(A fenti cikk megjelent a Képzeld el… c. irodalmi folyóirat az évi számában)