- Dobrosi Andrea: Pillérek nélkül
Amit ma látok, elszomorít –
életünket ZILÁLTTÁ teszi
a FORRÓfejűség, mely egy híd,
minek nincsenek pillérei.
A REND itt roppant ritka vendég,
kevés a JÓSÁGOS, sok a vak,
ki nem BŰNÖS, száműzi nemlét;
azzá lesz egy pillanat alatt.
HÁBORÚKAT robbantanak ki
a megalomániás elmék,
akik azt szeretik játszani:
ami TISZTA, beszennyezhetnék…
- Jószay Magdolna: Gaz helyett virág
Minden más mellett égető szükség van rá,
hogy megváltozzon e zűrzavaros világ,
hogy a bűnös kuszaság, nyugtalan
bizonytalanság megszűnjön, mely
lépten-nyomon lélekbe mar, arcon vág.
Ki mondaná, hogy gaz helyett nem virág
lenne az, melyet szívesebben lát?
Hogy mocsok helyett nem inkább tiszta jóság,
emberséges rend lehetne… vagy ez naivság?
Kár, hogy békétlenség jár mindenhol,
pedig fel kéne fogni, hogy nincs sok időnk…
a gyűlölködés mérge az emberiség férge,
mely e rövid életből minden morált kirág.
- Lám Etelka: Bűvölet
Amikor elengedem a tiszta kezedet
jóságos tündér esüst tükörbe megy.
Elbűvöl mosolyod harcos szíved kisimul
zavartalan az út a nagyfa körül ibolyák illatoznak.
Tavaszi napfény varázsa lobog, felszáritja a havat.
Hideg szellő gyöngéden simogatja a szőke hajadat.
Nyitott ajtó, rendetlen szoba, melyen belép a elbűvölő pillanat
szeretnénk szavaimmal becézni régi titkos szavakkal
álomba ringatni, együtt sétálni felfedezni a virágos Tavaszt.
Bűnös ember nehéz terheket cipel, csend lebilincsel
percek telnek el könnyek közt rózsafüzért morzsolok
szeretnénk fehér gyöngy lenni, mely válladon pihen.
- Gáthy Emőke: Mai Jónások
Hűvös árnya kísér
Mindenütt a rossznak
Harc viszály háborúk
Bármerre forduljak
Jó szándékú lelkek
Kristálytiszta hangja
Szétszórt csoportokban
Fúl a gondtalanba
Elegáns ki hallgat
Vagy csak int lemondva
Miért én legyek csak
Mindig az ostoba
Hinni a költővel
Bűnös ki tehetné
Mind ki az összhangért
szavát emelhetné
bújik inkább némán
a másik irányba
had szóljon vad zene
zajos hejehuja
- Sági Klári: Uralkodjon a jó…
Ülnek a hideg, fűtetlen romok közt, vacognak, fáznak. Több ezren élnek így a szétlőtt
épületekben, sátortáborokban szerte bolygónk háború sújtotta övezeteiben. Minden
rendezetlen, reménytelen számukra. Bűnös emberek döntenek sorsukról, akiket csak a
hatalom és a pénz érdekel. Az ártatlan nyomorgók álmaiban ismét rend van, tiszta ruha,
nyugalom és boldogság. Sírnak, imát mormolnak, egyre fogyó reménnyel és türelemmel arra várnak, hogy az emberi jó uralkodjon ismét a világban.
- Klotz Mária: Kijózanodás
Kóma-ébredten izzó a vasárnapi, téli reggel,
ócska álmom töprengésre serkent.
Romos háború dúl kormos, fájó lelkemben,
szúrósan döf, jaj, kegyetlen.
Bűnösen vétkes csak magam vagyok,
már nem énekelnek mosolygó angyalok.
Végre elöntenek kristályos, tiszta gondolatok,
tüskés lelkem időben elkapott.
Kaotikus, hamis hangokat szemétbe dobom,
kottáimat végre rend-tisztába hozom.
Jóságos miliővel veszem körös-körül magam,
ledöntöm romos-átkos falam.
- Horváth-Tóth Éva: Télre tavasz
Hűvös szelek járnak,
tusakodik a fény
a vaksötéttel,
de mindhiába,
mert úgysem nyerhet
háborút, most tél van.
Nem vétkes az évszak,
a hó teteje tiszta,
szűzi fehér fátyla
ráterül a sárra,
talmi csak az összhang.
Kevés a napfény oda,
hol a sötét a hatalmas,
hűvös a szél, gyenge a fagy
nem hallják kiáltásodat,
ha magad vagy csak tavasz.
Kifizetetlen a számla,
hiába jön majd új évszak
a sár az sár marad,
kinek lelke hótiszta
azzal tarts csak,
fonódj hozzá jóságához
mert ő Isten angyala.
- Kristófné Vidók Margit: Bűn és megbocsáttatás
Jéghideg világban izzó gyűlölet,
vérgőzös párában fuldokló közöny
követ naponta, viszályt szít nincs szünet,
mindenségre sző fátylat a füstözön.
Bolondság hinni, hogy egyszer vége lesz,
és eszmélni kezd minden gonosztevő,
talán megmoccan a tiszta érzelem,
a kusza gondolat nem lesz mérgező.
Lassan gyógyul a seb, könnyek sem folynak,
összhang mit alkot már test és a lélek,
néma árnyak is örökre távoznak,
most új jövő köszönt szivárványfényben.
Ezüst-kék ruhában égi jelenés,
áldást hint a földre Isten követe,
megbocsáttatik a sok bűnbeesés,
éledő hit a győzelem-ünnepe.
- Szabó Edit Irma: Ellentétes erők
Háború pusztít,
angyal-gyermekek tiszta
éneke halkul.
Zűrzavaros tér
félelemkeltő látvány,
de ragyog a fény!
Hideg szél süvít,
bűnös, vétkező lelkek
a rend foglyai.
- Keczely Gaby: Kérdés
Hűvös van, itt a tél. Szívem újra remél.
Köröttem tisztaság és rend honol ma még.
De meddig hagyják ezt a cudar bűnösök,
akik a háborút szítják? Ők üldözők!
Kuszaság és halál, aljasság mit hoznak ők.
Mért bűnhődjünk mi jó emberek s jót tevők?
- Holécziné Tóth Zsuzsa: Ellentétem vagy
Égető, forró vágy lobbant a lelkemben,
háború zajlott érted a szívemben.
Tudtam, hogy bűnös vagy, igazi csaló,
hogy makulátlan lélek melléd nem való.
Kusza múltadat el tudtam fogadni,
rend nélküli léted is tudtam szeretni!
Önzetlen szerelmem nem tudtad becsülni.
- Gáspár Klára: Néma hallgatás
Hallgatom a háború véres lüktetését,
Még mindig nincs vége.
Szinte érzem hűvös ajkak, jeges kezek érintését.
Látom, hogy elborult a sok bűnös elméje.
És azok az angyali, tiszta tekintetek
elvesznek ebben a világzivatarban.
Ők, az áldozatok, már sok mindent elviseltek,
mégis újra reménykednek a pirkadatban.
Kusza gondolataik könnyekké olvadnak,
a bomba elsötétíti létezésük égboltját.
Bátorságukkal adóznak a holtaknak,
és némán hallgatják a kozmosz véres sikolyát.
- Kisznyér Ibolya: Éltető kapcsolatok
Forró érzelem, jéghideg elme,
szép kapcsolat éltető eleme,
háború oka gőg, hatalomvágy,
bűnös, kit elvakít dúlt bosszúvágy.
Tiszta lélek nem árt, nem csatázik,
mi rendezetlen, tisztáz, nem játszik,
rend és összhang él benne, s körötte,
jóságos, így széppé lett élete.