Irgum-burgum
Morcosak vagyunk; én és a rezidens.
Közös volt a célunk, mégis elbuktunk,
nem tudtuk véghezvinni feladatunk.
Konstatáltuk: igen magas a mérce,
mit megugrani nem sikerült sose.
Segítség kell, jutott eszünkbe… késve.
A megkért örömében táncot lejtett,
besegíteni bátran jelentkezett,
sajnos ő is csúfosan csatát vesztett.
És jött… somolyogva csak annyit mondott:
Most átveszem a parancsnokságot!
Mindjárt megoldott minden feladatot.
(Lénárt Anna)