21 verslistás alkotó pundurkáiban találhatunk megnyugtató közegekre: a tópart, az erdő mélye, egy forrás környezete, a rétek világa, a hegyek öle, a falu mellett megjelenik a kevésbé élhető, zajos és forgalmas nagyváros, az utcák világa. A hidak, melyek nemcsak partokat kötnek össze, de jelképekké válhatnak, problémákat hidalhatnak át, ellentétes lelkeket, világokat képesek átjárhatóvá tenni. És fontos a kert, mely nemcsak a virágok, növények hona, de a lelki megbékélés, megtérés színtere is. A kötet valamennyi verslistás szerzője az írásban, ezúttal a pundurkákban talál menedékre, vigaszra, az alkotás az igazi élet-szín-terünk.
Kategória: KÖNYV
A kötet 55 db haikuja egyfajta tematikára épül: a természettel, annak szeretetével kapcsolatos. Az évszakoknak különös jelentőségük van bennük, miattuk változik meg a velünk élő világ. Jószay Magdolna sorai a természet impulzusai által kinyert, velük kapcsolatos, néha átvitt értelmű gondolatokról is árulkodnak.
Kamarás Klára most szomorú halálában üzen 22 kötetében felhalmozott gondolatkincsei, szellemi testamentuma által, melyből e válogatás összeállt.
Alkotói minta, ahogy az élethez és a halálhoz, az örömhöz és a nehézségekhez viszonyult, mint bölcs halandó, ki rezignáltan szemlélődve mindig megtalálta az egyensúlyt, a megbecsülendő, követendő értékeket, a lét értelmét, és ahogy lázongás helyett tanított, megszállottan alkotott.
Egyszerű, letisztult formák, kendőzetlen valóságábrázolás, éles lényeglátás, szelíden bölcs szókimondás jellemzi. Józanul, mégis érzékeny, gazdag érzelemvilággal viszonyul a valósághoz, annak bonyolult szövevényéhez.
Nosztalgikus megszállottság, kísérletezgetés a régi formákkal, mértékekkel, egyensúlyozás az egykori gondolatok sínpárjain, vagy korábban élt lélekmások lábnyomaiban: ezt tapasztaljuk a versek olvasása során. A költő szeretne visszatalálni a kedves régi kerékvágásokba, de azokat a sors kegyetlen viharai szinte teljesen elmosták… Visszaemlékezések, őszinte, vallomásos kitárulkozások bújnak meg a sorokban. Az elégikus, szerető fájdalommal teli hangvétel, a röpke önbecsapásokat és derűs optimizmust elhessentő realitás, a kényszerű, mégis csendes és fegyelmezett szembenézés határozza meg ezt a lírát.
A Balaton a költő szülőhelyéhez, Tapolcához közel helyezkedik el, gyermekkora nyarainak legfőbb színtere. De az ősz ezer színében pompázó, a télen fagyosan dermesztő és a tavasszal újjáéledő tó is számos érzelmet vált ki belőle. A Tapolcai-medence tanúhegyeinek sziluettje, a szőlődombok lankái ihletik, de életmódja, az úszás, a természetjárás, a csónakázás, a horgászat is visszatérő motívuma haikuinak.
Anisse haiku-formában felmerülő gondolatai, múló, vagy makacsul visszatérő érzései, személyesen megélt hangulatai, még ha meg is próbálja néha kívülről szemlélni és szeretné rezignáltan elidegeníteni őket. Egymásnak feszülő vagy egymáshoz kapcsolódó szavak.
Kibuggyannak belőle, majd elpattannak lét-buborékjai… Ráébresztenek minket valamire… Nem oszlanak a semmibe!
Az ő szemével nézünk, az ő szívével érzünk, s a buborékok hártyáján meglátjuk őt… Hiába csattannak el, megmarad bennünk a látvány, az érzés!
A történetekben olykor összemosódnak nemcsak az idősíkok, de az alakok is, érzelmeik is, mint ahogy egymásba mosódnak a turbékoló galambok körvonalai. Az író tárgyiasul, vagy inkább a tárgyak kelnek életre? Emberré lelkesülnek, miközben az emberek ellelketlenednek?
A múlt kevésbé veri vasba, mint a jelen, s a jövő nem a láncok lazulását kínálja, csak azt, hogy a súlyos béklyó ellenére is képes lehet felrepülni.
Petres Katalin: Ajándék [KMI A 004]
Petres Katalin kötetét a reménybe vetett hit, a makacsul mardosó fájdalom, a feldolgozhatatlan veszteség: a korán elveszített anya és gyermek hiánya járja át. A szeretet hátrahagyott testamentuma ez.
A kettős érzelmeket keltő, furcsa áprilisok és a kegyetlen januárok fájó visszatérése, a belső könnyek áradása, a megbocsájtás, a sors, az elkerülhetetlen végzet határozza meg a költő tudatát, melyben az ima teremthet kis időre szívbéli nyugalmat. Költők szavaiból sző verseket, emléküket, erkölcsi tanításukat átörökíti, természeti képeket tár elénk, mély értelmű bölcsességeket, lappangó titkokat és téli álmokat…
A Szilágyság, a kárásztelki ház átlelkesül a szekeret hajtó időben, a felhőkön nyújtózó álmok, különös éjek során…
Dobrosi Andrea: Négy szirom [KMI A 006]
Dobrosi Andrea nem szokványos novelláival beavat minket különleges látásmódjába. Közvetlen hangon szól, belelát a tárgyak, a morfondírozó lelkek, akár az állatok gondolataiba, érzéseibe.
Hosszabb versei modernül időtállóak, a mai képek, kifejezések mellett klasszikus megoldások és ritkább, választékos szavak is felbukkannak bennük. Versei ritmikája magával ragadja olvasóit. Hasonlatai, metaforái egyszerűek és találóak, logikussá varázsolják a kijelentéseket. A játékos, könnyed formák mély, elvont gondolatokat teremtenek… Szókimondó, vallomásos én-lírája sokszor komor, József Attila-i hangulatú.
Rövid versei felvillanó mécsesek a nemrég távozottaknak, elgondolkodtató tankák, apevák, haikuk, ikuk…
A kötetet záró tömör gondolatok mélyre lenyúló bölcsességek, tanácsok, megtapasztalt igazságok tükrei.
Horváth-Tóth Éva gyönyörű, mély emberi érzelmekkel átfűtött, fennkölt, sokszor nagyon bizalmas, olykor bájosan őszinte, közvetlen hangú, sajátos humorral tálalt novelláit tartalmazza ez a kötet, s néhány történet elolvasása után már senki nem lepődik meg azon, hogy az író elsősorban költőként mutatta meg magát idáig, bár könnyed elbeszélőmodora, Tamási Áronéhoz hasonlatos líraisággal átszőtt történetei máris kiforrott prózaírónak mutatják!