A RÍMELÉS
(Keszy-Harmath Dániel)
A szépirodalmi művek alapvető két formája a vers és a próza. Fontos tehát, hogy ezek NEM műfaji megjelölések, hanem a művek formáira vonatkoznak. Január hónapban a verssel foglalkozunk. Most a versek egyik fő szervező elvét, többletjelentést is adó formai sajátosságát, a rímeket vizsgáljuk meg.
A rímelés sokak szerint a vers szükséges velejárója. A modern, pl. avantgárd irányzatok ezt nem tartották szem előtt, szerintük más adja a vers ritmusát, de a klasszikus verselésben nagyon fontos szerepet játszik a rím, pl. már a középkorban, az első magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom esetében is.
Mi is a rím? Valamely szövegben a hangok összecsengése; stílushatása a közbeszédtől való eltérésből fakad. A verstani szakirodalom értékeli a rímeket: a művészi funkciójú alakzatok lehetnek tartalomkifejezőek, pl. a monotónia megerősítői, lehetnek humoros hatásúak, előidézhetik a keresettség, a modorosság érzetét.
A rím egyik alapvető fajtája az asszonánc.
Az asszonánc verstani fogalom. Részlegesen egyező, rokon hangokat egybecsengető rím. A magyar asszonánc leggyakrabban két szótagra terjed ki. Irodalmunkban Vörösmarty alkalmazza először, Petőfi megújítja, Arany János elméletének megalapozója. A tiszta asszonáncban a magánhangzók csengenek egybe, s a mássalhangzók merőben eltérőek, pl.
Nem is, nem is azt a forgószelet nézi,
Mely a hamvas utat véges-végig méri
(Arany János: Toldi);
a mássalhangzós asszonáncban (pararím) fordítva: pl.
Az erdő hallgatag
nyugosznak a vadak
lankadt állal hevernek
ágyán a hűs avarnak,
mit a szelek levernek
majd újra felkavarnak.
(Babits Mihály: Paysages intimes, 3. Alkony);
Groteszk asszonánc az ún. kancsal rím, melyben a mássalhangzók azonosak, de a magánhangzók eltérőek, pl. fél hat – félhet.
…méztől dagadva megreped a szőlő
s a boldogságtól elnémul a szóló.
(Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat);
A következő fajta, amelyet kiemelnék, az a kecskerím, amely a tiszta rímek játékos, komikus hatású esete; a rímhívó magánhangzó (aktot-oktat) vagy mássalhangzók (járom kulcsa-károm Julcsa) fordított sorrendben térnek vissza a rímfelelőben.
További alapvető tiszta rímek (amelyeknél egybecsengenek a magánhangzók és mássalhangzók is) négysoros versszakokban bemutatva (a betűk a sorok végi rímeket jelölik, ha egy betű ismétlődik egy sorban, akkor rímről beszélünk):
páros rím: a a b b
keresztrím: a b a b
bokorrím: a a a a (ha ez úgy jön ki, hogy mind a négy sor végén ugyanazok a ragok találhatóak, akkor ragrímnek nevezzük, pl. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében végig)
ölelkező rím: a b b a
félrím: a b c b (ez majdnem keresztrím, de csak a 2. és 4. sor cseng össze)
visszatérő rím: a a x a (a 3. sor nem rímel a többivel)
Forrás: enciklopedia.fazekas.hu