Irodalmi Kisokos 02.

A STRÓFÁK
(Petres Katalin)

A versszak vagy strófa a verssoroknak ritmusuk vagy rímelhelyezésük alapján, esetleg a költő által önkényesen megszabott csoportja, hosszabb költemények kisebb szerkezeti egysége. A magyaros verselésben a leggyakoribb a kettő, négy, hat vagy nyolcsoros strófák, de számtalan változat létezhet.

Sík Sándor írja Az olvasás művészetében:

„A strófa nemcsak ritmusbeli szerkezet, hanem értelmi és hangulati egység is. A művészien szerkesztett versszakban a gondolat is arányosan épül fel, a hangulat híven és arányosan oszlik el; szabályos belső hullámzás, emelkedés és ereszkedés van benne, valami olyasféle, aminőt a körmondatnál figyelhetünk meg. Pl., sok strófa belsőleg két, rendesen egyenlő terjedelmű félre oszlik. Pl.

Száll a madár ágról – ágra,
Száll az ének szájról – szájra.
Fű kizöldül ó sírhanton,
Bajnok ébred hősi lanton.

Vagy:

De ki vína bajt az égiháborúval,
Szélvészes, zimankós, viharos borúval,
Vagy ki vína Isten tüzes haragjával,
Hosszú, kacskaringós, sistergő nyilával?
Mert csak az kössön ki Toldival, ha drága
S nem megunt előtte Isten szép világa.
Jaj, keserves annak, aki jut kezébe,
Meghalt anyjának is visszarí ölébe.”

A teljesség igénye nélkül felidézek néhány gyakran előforduló strófát, strófaszerkezetet.

A nyugat-európai strófaszerkezetek közül olasz forrásból, de esetenként német közvetítéssel került a magyar költészetbe három forma: a stanza, a terzina és a ritornell.

Stanza: 8 soros szakasz: abababcc rímelésű, jambusi metrummal, általában 11 szótagú, de franciás változatában 11 és 10 szótagú is lehet. A legelső magyar stanzákat Kölcsey írta, de Arany János Bolond Istókját és Arany László A délibábok hősét is stanzákban írta.

A terzina Dante nevéhez kötődik: 11 (vagy néha 10) szótagú, jambikus sorokból áll. A rímek a következőképpen kapcsolódnak: aba bcb cdc….így hoznak létre egy láncot úgy, hogy mindegyik strófa középső sorának ríme a következő versszak első és utolsósorának végén csendül fel visszatérve. A terzinának ez a sajátos rímelhelyezés a legjellegzetesebb vonása, a szótagszám lehet más, pl. Babits kilencesekben írta Ady Endrének című verse második részét:

            Kit nem értek, kit sohse láttam,
            ki mellé csúful emlegettek,
            ki vagy, bár nem szeretsz, barátom,
            jobb, mint sokan, akik szerettek:
            halld, már a hangom alig hallszik,
            mint lámpa, melyet elfeldtek,
            egyedül s lassan kialszik….”

A ritornell is háromsoros versszakokból áll, de axa rímelésű.

            „Mihelyt megpillantottalak, menyecske,
            Bordám alatt ez a kis húsdarab
            Ugrálni kezdett, mint sziklán a kecske.”

                                    /Petőfi Sándor: Freskó-ritornell/

A magyaros verselésben csak két versszakrendszert szoktak kiemelni, mint magyaros összetett strófát: a Balassi- és a Himfy-strófát.

A Balassi-strófa a régi hatütemű tizenkilences három részre bontása, azaz két ősi hatost és kétütemű hetest tartalmaz minden sor, rímképlete: aabccbddb

„Mindennap jó reggel/a6/ezen repülök el/a6/szóldogálván, darvaim!/b7/

Reátok néztemben /c6/hullnak keservemben/c6/szemeiből könnyeim,/b7/

Hogy szép szerelmesem/d6/jut eszembe nekem,/d6/megújulnak kínjaim. /b7/

            /Balassi Bálint: Darvaknak szól/

A Himfy-szakasz Kisfaludy Sándor alkotása. A szonetthez hasonló rímrendszert szerkesztett lírai verses regényének, melyet Himfy írói álnév alatt jelentetett meg, dalbetétjeihez. Viszont nem 14, hanem 12 soros versszakok sorai az ősi nyolcasok és kétütemű hetesek összekapcsolása a következő rímképlettel: ababcdcdeeff. Az a, c és e sorok az ősi nyolcasok, a b, d és f sorok viszont hetesek.

„A bereknek gyors kaszási
Már utolsót vágának;
Az árnyékok óriási
Hosszóságra nyúlának;
Mink ott járánk, – meg-megállánk.
A rét magas füvében;
S hogy a bürűn általszállánk
A folyamnak mentében,
A vízbe letekintettünk –
És alattunk, és felettünk –
És bennünk is a menny volt,
S szívünkben szent tűz lángolt.
/Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem/ –

Természetesen a teljesség igénye nélkül mutattam be ismétlésként néhány strófát és strófaszerkezetet, a következő alkalommal folytatom a sorozatot.

Forrásaim voltak: Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!/Hegedűs Géza: A költői mesterség/Sík Sándor: Az olvasás művészete