Irodalmi Kisokos 04.

STRÓFÁK, VERSLÁBAK
(Petres Katalin)

Ha a strófák további típusait foglaljuk össze, feltétlenül az időmértékes verselés területére tévedünk. Ezért célszerű átismételni ennek szabályait. Az időmértékes verselés alapegysége a mora, amely egy rövid szótag kiejtésének idejével egyenlő: jele a /ᴗ jelű/, a rövid szótag 1 mora, a hosszú szótag /jele: – / két mora időtartamot jelent.

A vers ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja. 1 morás azaz rövid szótagnak számít, ha a magánhangzó rövid és azt legfeljebb 1 mássalhangzó követi, hosszú, azaz két morás a szótag, ha hosszú a magánhangzó vagy a magánhangzót kettő vagy több mássalhangzó követi. A verssor utolsó szótagja közömbös, lehet hosszú is és rövid is.

Az időmértékes verselés legfontosabb eleme a versláb, meghatározott számú és sorrendű rövid vagy hosszú szótagok kapcsolata. A verslábakban megkülönböztetnek hangsúlyos és hangsúlytalan részt: arzisz = nyomatékos elem, tézisz= nyomaték nélküli időtartam.

Ereszkedő verslábnak tekintik, ha elöl áll az arzisz és azt követi a tézisz:

pirrichius /ᴗᴗ/         trocheus /-ᴗ/       daktilus /-ᴗᴗ/          spondeus /–/

Emelkedő versláb, ha elöl tézisz és utána arzisz található:

jambus /-/  anapestus /ᴗᴗ/

Egy soron belül nem szerepelhet emelkedő és ereszkedő versláb.

Kolón: Verslábakból felépített, állandósult sorképző kombinációk. Tulajdonképpen átmenet a versláb és a verssor között. Soknak van saját neve, de nem fontos ismerni őket. Leghíresebb közülük a szapphói vers végén álló adoniszi kolón, vagy adoneus: – ᴗᴗ- –

A magyar költészetbe is átkerült három legismertebb változat:

  • a szapphói strófa, 3 szapphói /-ᴗ/–/-ᴗᴗ/-ᴗ/-ᴗ/  és 1 adoniszi sorból áll.
Partra szállottam. Levonom vitorlám.
A szelek mérgét nemesen kiálltam.
Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám.
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
  • az alkaioszi strófa ünnepélyes hatású négysoros szakasz.
1-2. sor: 11 szótagos nagy alkaioszi sor:
3. sor: 9 szótagú, ötödfeles jambikus:
4. sor: 10 szótagú kis alkaioszi sor:
∪ — ∪ — ∪ | — ∪ ∪ — ∪ —
∪ — ∪ — ∪ — ∪ — ∪
— ∪ ∪ — ∪ ∪ — ∪ — ∪

A nagy alkaioszi sor hendekaszillabus jellegű(11 szótagú sor, amelynek az egyik változata hatodfeles jambusi vagy trocheusi sorokból áll, a másik ritmusa trochaikus, és az egyik láb daktilus), metszetes, a jambus uralkodik benne, a 4. “láb” anapesztus. Az 1. és az 5. szótag lehet hosszú is.

A kis alkaioszi sor trochaikus kicsengésű, az első két “láb” viszont még daktilus

Bátyám, ki bortól mámoros éneket
Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát, Csitítsd el Anna-kérő szíved S önts az erőd a reménytelenbe.
József Attila: Juhász Gyulához

és az aszklepiadészi strófa.           
három sor után – – – UU – | – UU – U –
a negyedik sor :- – | – UU | – U –

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

/Berzsenyi Daniel: A közelítő tél/

Források: www.enciklopedia.fazekas.hu, www.aszevgim.hu/litera/verstan_1.pdf,

Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!      Hegedűs Géza: A költői mesterség