A BALLADA
(Petres Katalin)
Az alábbi tömör meghatározásra valószínűleg valamennyien emlékezünk:
Greguss Ágost szerint: “a ballada tragédia dalban elbeszélve”
A szó eredete francia-olasz, ballare; jelentése: „táncolni”. A XIV. században Franciaországból terjedt el Európában. Híresek még Villon balladái. Formai felépítésük alapján egyszerű vagy kettős balladának nevezhetőek. /egyszerű: 4 versszak – a 3 8-10 soros versszakot egy rövidebb 4-6 soros ajánlás követ; kettős:ballada: 6 versszakos
A ballada verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg. Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Így előadásmódja szaggatott; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi.
A műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotokban, lélektani szituációkban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be. /Arany János. Ágnes asszony/
Legfontosabb megkülönböztető jegye a sűrített, gyakran egyetlen jelenetre összevont cselekmény, amelyből minden kimarad, ami nem föltétlenül szükséges a megértéshez, ezáltal a balladai elbeszélés szaggatott, izgatóan homályos, sodró erejű lesz. Izgatott jellegét fokozza, hogy az eseményeket, előzményeit, okait nagyrészt a szereplők szájából tudjuk meg drámai párbeszédek és lírai monológok formájában. Legjellemzőbb témái a hűség és hűtlenség, féltékenység, házasságtörés, általában a szerelem problémái. A drámai építkezés leggyakrabban tragikus jellegű, nem kivételes azonban a komikus sem.
A népballada kései műfaj, a középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekes formában élt, gyakori külső jegye a sor- és versszakismétlés. Európa közös népköltési műfaja.
Az ún. régi stílusú balladák a 19. század előtt keletkeztek, s megőrizték a műfaj klasszikus jellemzőit, a három műnem elemeinek jelenlétét, a tisztán tragikus vagy komikus jelleget (Júlia szép leány, Kádár Kata, Kőműves Kelemenné, Görög Ilona). Az új típusú balladák fénykorukat a 19. században élték, elsősorban a betyárballadák voltak gyakoriak (Angyal Bandi, Sobri Jóska, Rózsa Sándor).
A ballada iránti érdeklődés a folklórkultusz függvényében, a (pre)romantika korától jelentkezik. A romantikus műballada-szerzőknek főleg a dán és skót népballadák szolgáltak mintául (ezekben sok a tündéries és a hősepikai elem), a spanyoloknál a románcos jellegű változat volt a meghatározó. A műköltészetben a 18. században jelenik meg, majd a romantika ismeri el igazán, és emeli a többi kedvelt műfaj közé. Jeles művelői: Goethe, Schiller, Uhland, Scott, Bürger, Moore…
A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre. Arany a közönség- és feladathiánytól válságkorszakba került az 1840-es évek vége felé. Nem nyugodt ebbe bele, kiutat akart keresni: kezdetben Byron modorában romantikus, epikus műveket alkotott, melyekben világutálatát fejezi ki (Bolond Istók 1850).Később népies jellegű idilleket vagy tanító költeményeket alkotott (Családi kör, Fülemüle, A bajusz).
Balladáinak írásakor a skót, a kelta és a székely balladákat tekintette mintának. Ez a műfaj végleges megoldást jelentett neki válságkorszaka után, hiszen remekül el tudott rejtőzködni szereplői mögött.
Végül érdekességképpen ajánlom az alábbi vígballadát.
tréfás (víg, szatirikus) ballada
vidám, komikus gondolatmenetű vagy ilyen elemeket tartalmazó → ballada. A magyar népköltészetben három fajtája ismert: a) amikor a konfliktus derűs, komikus befejezésben oldódik fel, ill. az ellentétek nevetségessé válnak. (Pl. → Csudahalott, ügyes hűtlen asszony, és a → házasuló királyfi balladája.) A tréfás balladáknak ebben a fajtájában megtalálhatók a klasszikus balladák sajátságai (konfliktus előzményei, összecsapás, katarzis élmény, de a kimenet nem tragikus, hanem komikus); – b) helyzet- és jellemkomikumra alapozott tréfás balladában már az expozíció determinálja a tréfás jelleget. A magatartásbeli fogyatékosság, jellembeli gyengeség végletes ábrázolása az alapja ezeknek a vígballadáknak (pl. → gunaras lánya, a, → gyáva szerető, hitetlen férj, → megcsalt férj, → rossz feleség stb.). Műfajilag közel állnak a gúnydalokhoz (→ csúfoló); – c) a → trufa jellegű, epikumra építő, parodisztikus balladák újabb csoportot jelentenek. A magyar anyagban a tréfás balladának ez a válfaja kevéssé alakult ki. A megcsalt férj ballada egyes változatai mutatják a trufaballada (Schwank-balladen. Fabliau Ballad) jelleget. Az olasz, német, angol–amerikai balladaköltészetben azonban a tréfás balladának ez a fajtája rendkívül népszerű. – Irod. Roberta, W. E.: Comic elements in the English traditional ballad (JIFMC. 3. 1951); Kriza Ildikó: Ungarische Scherzballaden (Acta Ethn., 1972); Hrabalová, O.: Der Katalog der tschechischen Schwankballaden (Praha, 1972).
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-819.html
Mi bajod, angyalom?
Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1957
Gyűjtés helye: Ugrapataka
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 406–410/132. sz.
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen huszárparipa
Van az udvaron?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itt paripa?
Szógálóm a fejőstehent
Kötte ki oda.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Fejőstehent felnyergelve,
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen katonaköpeny
Van a fogason?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itten köpenyeg?
Szógálómnak feje fájt,
Vizes kendeje.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Vizes kendőn rézgombokat
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen katona fekszik
Az én ágyamon?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itt a katona?
Szógálómnak fájt a feje,
Lefekütt oda.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Szógálónak sárga bajuszt
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen katonacsizma
Van ott a padon?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itten a csizma?
Szógálóm a túrós dézsát
Tette ki oda.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Túrós dézsán rézsarkantyút
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen katonasapka
Van az asztalon?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itten a sapka?
Szógálóm a szűrőszitát
Tette ki oda.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Szűrőszitán rézcsillagot
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen katonapuska
Van az asztalon?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itten puska?
Szógálóm a nagy fakanált
Tette ki oda.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Fakalányba zárdugattyút
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen katonaszurony
Van az asztalon?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itten a szurony?
Szógálóm a fogpiszkálót
Hagyta ott ágyon.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Ötven centis fogpiszkálót
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Milyen arany zsebóra
Van az asztalon?”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol van itt a zsebóra?
Szógálóm a vereshagymát
Tette ki oda.”
Mióta a világ
S a csillagos ég,
Vereshagymán aranyláncot
Sose láttam én!
„Kedves feleségem!”
„Mi bajod, angyalom?”
„Még ma este bál lesz nálunk,
Ha én akarom.”
Erre-arra nez az asszony.
„Hol lesz itten most a bál?”
„Ajtó megett vizes kötél
Meg egy nagy bot áll.
Szólj csak egyet, feleségem,
A hátadra száll.
Szólj csak egyet, feleségem,
A hátadra száll.”
Megjegyzés
A tetten ért, de férjét elámító hűtlen asszony világszerte közkeletű története több magyar vígballada-változatban ismeretes. Egyes változatok németes dallama a német folklórból való átkerülést sejteti. A most közzétett gyimesvölgyi változat az eddig ismertek között a legteljesebb.
Solymossy: MNépr.2 III, 119—21, 126. — Domokos, MM.3 274—6. — Csanádi—Vargyas 523. — Ortutay—Kriza 760.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 636.)
Forrásaim voltak:
Irodalmi Fogalomtár /összeállította: Nagy Zoltán/ Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház kft. 1996/