A KÖZPONTOZÁS 2.
(PONT, HÁROM PONT, KÉRDŐJEL)
(Keszy-Harmath Dániel)
Most három írásjelet vizsgálunk.
Bevezetésképp: az írás tagolásában a legfontosabb szerep a szóköznek jut. Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző előtt, továbbá (általában) a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.
Pont .
A mondatzáró írásjelnek, a pontnak még nagyon sok más funkciója is van a mondatzárás mellett. Tekintsük át ezeket:
A pont alsó helyzetű, mindig szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez (de szóköz választja el a következő szó első betűjétől). Szóköz nélkül kell a pontot a számjegyekhez is kapcsolni: 2014. február 14. A pont után nincs szóköz, ha olyan másik írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik: stb., vagy ha az időpont feltüntetésében van szerepe: az érkezés időpontja: 10.35. Nem teszünk szóközt az internetes címekben használt pont elé és után sem: bal…@gmail.com, www.mta.hu stb.
Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.
A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó, mégis fekete az utca. Ne várjunk rá tovább, hiszen nem jön már. (A második tagmondat kijelentő.)
Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyet a főmondat kíván: Szeretném tudni, mi a baja. Kértem, hogy azonnal menjen haza. (A főmondat kijelentő.)
A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után nem teszünk pontot akkor, ha kiemelt címsorként vagy önmagukban szerepelnek.
A sorszámneveket jelölő számok után általában pontot szoktunk tenni, például: 10. versszak.
Pontot teszünk a rövidítések egy része után, például: aug., du., kb., özv.; Bp.
Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után, például: 1848. III. 15.
A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat, például: a. m. (= annyi mint), i. sz. (= időszámításunk szerint), Kr. e. (= Krisztus előtt), s. k. (= saját kezűleg). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem, például: stb. (= s a többi), vö. (= vesd össze!), NB. (= nota bene!).
Pont-pont-pont …
Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének, egy szövegrész elmaradásának jeléül: (Nem értem, hogy…)
A kihagyást, a gondolat félbeszakítását jelölő három pont szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szóhoz. Ha a mondat elejét hagyjuk el, akkor a megelőző mondat utolsó betűje (írásjele) után van köz, a három pont pedig tapad a csonka mondat szövegrészének elejéhez.
Az idézett szövegből elhagyott rész jelölésére használt három pontot szögletes zárójelbe szokás tenni (pl. Előre hát mind […], a néppel tűzön vízen át), ezzel különböztetve meg a saját szövegből való kihagyástól.
Kérdőjel ?
A magyarban a kérdőjel előtt nincs szóköz, tehát tapad az őt megelőző szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez: Hol voltál?; Elutazott már Fleischerné (a falu egyetlen nyaralója)? A kérdőjel után azonban mindig található szóköz, leszámítva azt a néhány esetet, amikor a kérdőjelet olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, például ha a kérdő mondat zárójelben áll: (Ki tudja, miért?)
Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott / Jankóm…?
Érdekesség: a spanyolban a Királyi Akadémia még a 18. században bevezette a mondat elején szereplő kérdőjelet (hasonlóan a zárójelhez vagy az idézőjelhez, amely esetében szintén van nyitó és záró elem), mert a spanyolban a hanglejtés nem mindig árulkodik a mondat kérdő modalitásáról, és így írásban is megkönnyítve ennek jelölését, a mondat elején fordított kérdőjelet használnak.
Források: Wikipédia, Fazekas Enciklopédia, saját kútfő