Míg világ a világ
Cseppnyi lévén,
kit anya szült,
kinek idő barázdája arcán,
hiszem:
velem vigyázza
a törékeny hűség hajnalát;
nem reménytelen.
Mást nem tehet,
rám vetül
a napfénnyel festett csoda –
mintha utolérne
Isten áldásos mosolya.
Csak a szeretet
mérlegére állok,
más nem érdekel,
még ha célom
a távolból sem érem el.
Lépteimbe új sáv költözött
az egyikből a másikba át,
hol az élet még
kicsit dübörög,
míg világ a világ.
(Dobrosi Andrea)