Krétától krétáig
Kophatott volna krétámtól
lassan le a táblafesték,
de nem volt előttem példa:
továbbtanulni szeress még!
Csupán gyárajtón léptem át,
lótva-futva lebegtem én,
olyan voltam, mint egy hajó
a munkáslétnek tengerén.
Kikötöttem erre-arra,
mára rozzant a csónakom,
csak ha tollat fogok benne,
mondhatom el, hogy jó nagyon.
Mit mondani, kiáltani,
még ha hullámok is érnek,
azóta is boldoggá tesz
megfogni a krétavéget.
(Dobrosi Andrea)