Ugye visszajössz még?
Tudod, nyár, megszerettelek…
és mondd, ugye visszajössz még,
látok aranyló kalászt,
meg ahogy rám nevet a kék:
a fodrozódó víztükör,
a felettem kacagó ég –
meg a sárga fénynyalábok,
a zöldben ringó hegyvidék?
Ugye te is megszerettél,
mert hiszem, találkoznunk kell,
együtt bejárni a nádast,
mely vadkacsákkal átölel!
Nézd, az ősz már itt toporog,
rőt palástja lassan befed;
de míg színeit kibontja,
minden jót kívánok neked!
(Dobrosi Andrea)