Egy csapat vagyunk
Sok mindent nem tudok jól,
de tudtam,
hogy ma jól fogom érezni magam.
Pedig esőtől ázott a járda,
csúf lett a tavasz hirtelen itt-ott,
remegett a kutyám lába,
mikor meglocsolta az oszlopot,
vagy jelet rajzolt a fára.
De ma a villából megszökött a csend,
árván maradt az unalom,
a másodikon fent megnyílt a Verslista-szalon:
a játék,
a líra,
a szemek kacskaringója;
ó de mennyire,
nagyon-nagyon,
tele volt vele fauna,
flóra!
Mennyi könyvlap zörgött,
s volt,
ki morgott,
volt fotók sora,
mobilmánia,
minden…
elvesztünk az időrebbenésben.
S csak repültünk,
akár a május,
boldogok voltunk,
mint pénzzörgés után az újságárus.
Igen,
jóléreztem magam,
sőt mindenkit,
ahogy elvoltunk magunk –
hát persze,
hiszen egy csapat vagyunk!
(Dobrosi Andrea)