Egyszer engem is…
Egyszer engem is elragad,
mint saskarom a nyulakat,
talán lesz majd egy sírkövem,
bár még nem hiányzott sosem.
Esetleg hoznak virágot,
vagy sárkányok szája tátog,
lángot lehelnek finoman,
lehet kevesen, vagy sokan.
Lesz, ki eltemet, lesz, ki nem,
van, ki most is mondja: pihenj!
De míg levegőt szívhatok,
örüljetek vagy sírjatok!
Utána már mindegy, mi lesz,
nem zavarhat meg semmi nesz,
ezért lopakodni most kell,
legyél spániel vagy boxer!
(Dobrosi Andrea)