Húsvét
Vasárnap, felsüt a Nap, a sír üres.
Jézus, ahogy ígérte, elment.
De nem messzire.
Itt van köztünk, a közelben.
Néz, figyel, talán mosolyog.
Holnap, ha szerencsés vagy,
épp veled beszéli meg, mennyire
elragadta a szeretet vágya,
amit csak veled oszt meg,
ma, itt, neked, mert ez ugye személyes.
Bízik benned, hogy megértetted.
Életed olyan, amilyenné teszed.
Tőle mindig kérhetsz tanácsot.
Ott áll melletted, mint barátod.
Vezet és kísér utadon, tapasztalj, tanulj.
Többé válj, mint amilyen vagy,
Magadból minden nemeset kiadj.
Ahány keresztutat megélsz,
a bölcsesség, mint erény, lehetővé teszi,
hogy a Húsvéti Misztériumot elérd.
Ha már oda eljutottál,
hogy magadévá vált, akkor rá se ránts,
mert ott sétálsz követői között,
akik tudták: érdemes így élni
és Istennel feltámadni, eggyé lenni.
(Márton Csilla)