Működött a kémia
Egy pillantás elég volt.
Mosolyt csalt szemembe, s szívem szaporább verésén
éreztem, ez most különleges, ez valami más.
Talán az arca kedvessége, nézésének bája,
talán karcsú termete, lágy mozgása.
Amikor érzem, működne a kémia.
Elgondolkodtat reakcióm, de
már tudom, nincs magyarázat,
ez csak az élet ritka csodája,
Istennek szóló imáim hálája.
Vagy tán az a csodás türkiz pulóver,
ahogy uralja a teret, kiemelve szeme kékségét.
Nem kéne keresnem az okokat,
mégis izgatottan kutatom a válaszokat.
Amikor érzem, működne a kémia.
Elengedni oly nehéz, visszazökkenni
a valóság talajára, a realitásba.
Mégse szomorú lelkem, mert édes volt a látvány,
csoda voltál, türkiz virágszál.
Működött a kémia.
(Győri Nagy Attila)