Angyalhang
Amikor ellobban
utolsó lángom is,
és halkan átlépek
az éjsötét árnyékvilágba,
veled fogom kitölteni
a légüres teret.
Magammal viszek
egy kis fénylő csillogást
szájad szegletéből,
csilingelést a kacajodból,
az örök csend helyére pedig
angyali hangodat csorgatom.
Nyárváró haikufüzér
Kisütött a nap,
tavaszi nagymosásban
én is tisztulok.
Vastag kabátként
szárítókötélen lóg
téli rosszkedvem.
Ágyneműm szárad,
nap csókolta illata
jókedvre derít.
Sorokat húzok:
lélekegyenesítő
veteményezés.
Kicsiny zöld hajtás
a tavasznak apró, de
nekem nagy öröm.
Zöld levélágyból
huncutul rám kacsint egy
piros cseresznye.
Meleg, tavaszi
napfényben fürdetem meg
átfázott énem.
Nap melegével
töltögetem lemerült
elemeimet.
Nyári fuvallat
kávémba a teraszon
belekavarint.
Balaton partján
meleg nyáresti zápor
átmossa lelkem.
Dinnyelé csordul,
édesen tekergőzik
végig karodon.
Forró már a part,
mangó ízű fagyicsók
tovább izzítja.
Oly édes a nyár:
barackízű emlékek
dunsztos üvegben.
Éjszakai fürdőzés (haibun)
Kisgyermekkorom óta hagyomány a családunkban, hogy a Balatonnál a strandszezont és vele együtt a nyarat egy közös éjszakai fürdőzéssel búcsúztatjuk.
A langymeleg tó
nyárvégi hűvös éjben
családi emlék.
Ez az élmény egyszerre szép és fájdalmas. Szép, mert a család apraja-nagyja együtt éli át, közösen élvezzük ki a nyár nyújtotta utolsó örömöket. Fájdalmas, mert búcsút kell vennünk a következő nyárig szeretett tavunktól, és ez a búcsú összeforrt a közelgő iskolakezdés okozta keserédes izgalommal.
Vége a nyárnak,
közeleg a mélabús ősz,
de együtt vagyunk!
Én azért szeretem különösen ezeket az éjszakai fürdőzéseket, mert ilyenkor az összes érzékünk még inkább felerősödik. A levegő már hűvösebb, de a tó vize még langyos.
Sötétben úszom,
a tó kellemes vize
lágyan átölel.
Minden elcsendesedik körülöttünk, megszűnik a nyaralók egész napi zsivaja. Úszás közben a víz fodrain látjuk megcsillanni az éjszaka fényeit és egybeolvadunk velük.
Hold- és csillagfény
tükröződik a vízen,
átúszom rajta.
Egymás ölén
egymás ölén elgyötörve
férfi és nő örökre
lángolva a szerelemért
vágyódva az ölelésért
sóvárogva szerelmes szóért
elcsigázva egy mosolyért
egy simogatásért
egy szomjas csókért
egymás ölén elgyötörve
férfi és nő örökre
egybeforrt
Nyár volt
Nyár volt
és tombolt,
dagadt a szerelem,
mint a házi kenyér
kövér asszonyok
meleg konyhájában.
Nyár volt
és lángolt,
izzott a tengerpart,
mint köztünk
a levegő
a nászágyban.
Nyár volt
és tombolt,
dagadt a szerelem.
Csak a nyár tudta,
hogy te
vagy odabent.
Mint ahogy
Mint ahogy
kisüt a nap
egy hosszú
téli éj után,
mint ahogy
zöld színűn
illatozik
a lucerna
kaszálás után,
mint ahogy
jólesik elszívni
egy szál
keserű cigarettát
szeretkezés után,
olyan meglepő
egyszerűséggel
sétáltunk
egymás mellé
ezen a zajosan nyüzsgő,
végtelen hosszúságú
szeretet-folyosón.
Érettségi
Beérett a meggy.
Keserédes a kedvem.
Újabb osztály megy.
Ébresztő
Nézd csak,
most kel fel a nap,
sugárujjával benyúl szobád ablakán,
végigsimít testeden,
és jóreggelt-csókot nyom homlokodra.
(Herczeg-Vecsei Katalin)