ÉbredŐ
Szirmokat ringat a szellő,
rügyben a levél is szunnyad,
billeg az ágon egy trilla,
fecskemadár bont most szárnyat.
Még reszket a pázsit selyme,
szálain gyöngysor a harmat,
a cseppben loccsan a napfény,
álmosan fürdik a hajnal.
Kinyitja szemem a reggel,
és szárnyal messze az álom,
balzsam a csend a szívemnek,
ma is ajándék, ‘mit látok.
(Horváth-Tóth Éva)