NEFELEJCS
égszín hangon súg
puha szirmok illata
egy szót – nefelejcs
A virág súgta tán,
vagy szívem szólalt?
Ne feledjem:
szeretlek.
Szép,
halkan
fecsegő,
üde kék kis
emlékeztető.
ÁRVÁCSKA
Püspöklilán ring
apró szirmok bársonyán
elárvult harmat.
Lilán sóhajt a dér
nyárról álmodó
árva szirmok
bársonyán.
Csepp
kincse
a kertnek
az árvácska.
Emlék őrzője.
GYÖNGYVIRÁG
Mint imádkozó
asszony – a gyöngyvirág is
föld felé hajol.
Zöld
levél
közt bújik
anyám könnye
gyöngyvirág szárán.
BÚZAVIRÁG
gabonavirág
nyári rét kék sóhaja
’mit szellő dajkál
Aranyló hajába
tűzte a vetés
kéklő konkoly
szirmait.
Búzavirág kékje
virít szemedben,
mosolyodban
nap fénylik
Ég
kékjét
ringatja
búzavirág
szirmán a szellő.
Kék
konkoly
pendelyén
puha szárnyát
rezgeti a nyár.
HAJNALKA
ha perzsel a nap,
zárul szirmok bársonya
– hajnalka szunnyad
Tölcsére bársonyán
csikland a napfény,
nyár rezzen a
hajnalkán.
Pirkadat gyöngyöt fűz
indák zöldjére,
s nyitja szirmát
hajnalka.
Dús
lugas
alatt zöld
dobbanást súg
sok formás levél.
Hűs
harmat
gyöngyei
ringatóznak
hajnalka szirmán.
(Horváth-Tóth Éva)