Bezárt világ
Évek óta néma az utca zaja,
nincs nyitva a ház ablaka, ajtaja,
hallod az érzések szomorú csendjét,
bús dallamot kísér az esti setét.
Csillagok fényénél vár az éjszaka,
kék fátyolát bogozza, majd felvarrja,
álmában fájdalmasan felsír a Hold,
hajnali imára a nagyharang kong.
Füstjén izzad a titokzatos tömjén,
remegő ajkak lélek tiszta csendjén,
fájdalmas ima, borzong a szív belül,
könyörgő fohász, majd rémület elül.
Feljajdul a harangszó, az Úr megáld,
bezárt lélek szabadon szárnyal, meglásd!
(Kalocsa Zsuzsa)