Boldog remény
Légben lebegő madarak tánca
pici szívük vergődő ütemére,
csíkot festenek az ég mezejére,
röpke életüknek legszebb násza.
Úgy szeretnék én is madár lenni,
élvezni a jót, s nem törődni mással,
sem az idővel, sem az elmúlással,
csak legszebb dolgokra emlékezni!
Pillanatnak élnék, vígan szállnék,
magamnak boldogságot találnék,
dalomban a szabadságot hirdetném,
a haragot itt hagynám a földön,
szeretet lenne az igazgyöngyöm,
s szívembe rejtőzne a boldog remény.
(Kalocsa Zsuzsa)