Karácsony
Merengő tollam arra vár,
hogy ihlet szálljon végre rám.
Karácsony mit jelent nekem?
No várj csak! Behunyom szemem…
Megjelenik gyermekkorom…
Ó, most már majdnem álmodom:
egy szép családi hangulat
az „égig érő” fa alatt.
S míg körbezsong a gyantaszag,
s a gyertyák el nem alszanak,
én állok és csak bámulok,
csodára csak most várhatok:
és ott a bababútor ám!
„Jézuska” ajándéka, lám…
A pillanat már ködbe vész,
de nem rosszabb az ébredés,
hisz azt a boldog örömet
most két gyermekem éli meg.
Hallom a csengő hangjukat,
szép karácsonyi dalokat,
„Ó Tannenbaum” a zongorán,
a hangulat tetőfokán,
és nem érdekel semmi más:
a varázslat, a csillogás…
Igazi ünnep vár ma ránk,
hisz együtt van a szent család.
Ui.: Most bővítve unokákkal
szól a „Kis karácsony” dala.
Közben a fa tövében már
jön a Transformerek hada.
Változott az örömforrás…
Ezt értsd meg, nagymama!
(Keczely Gaby)