Szemben
Szemben a fenyőmön.
(Ó, hogy ki nem vágják!
Télen is betelít,
rühellem az árnyát.)
Szóval a „fenyőmön”,
az utcai „fámon”
rigó ütött tanyát.
Ámde alig látom.
Nem kérkedik füttyel.
Pedig szép a fészek.
Hol marad hívószó:
Csak ide, nőstények!
Bár az is meglehet,
költ már egy javában,
s megbocsájtok fámnak,
hisz rajt’ egy család van.
(Kemény János)