Elemek
Főnix szárnya ragyog a napfényben,
tűzvörös tollak emelkedésében,
arany napsugár öleli szépen,
baráti jobb, újjászületésben.
Alatta tenger türkiz színekben,
sós illat-pára bárányfelhőben,
távol cserfes patak zúg a hegyen,
áttetsző cseppjével kéken üzen.
A föld pihen a hópaplan alatt,
erőt gyűjt, ringatja a magokat,
s koronában tündöklő aranyát,
bölcs élőlény becsüli otthonát.
Fűszálak hajladoznak előtte,
a fák bólogatnak örvendezve,
a pusztán kurjongat, vihart arat
levegő, életadó alázat.
Őselemek Földanya szívében,
fenség, szépség, életerő létben,
a tudást bíró, s a természet int,
óvd az elemeket, földi létedért.
(Kisznyér Ibolya)