Kesergés
Nem is olyan rég szabadon jártam,
most álarc takarja bús arcomat,
ölelésre emelem két karom,
szemedben félelem… elutasítod.
„Összetört szívem bús kesergője”,
nem értem, merre halad a világ,
„Csókot kért tőled, néma halott”,
az élő rettegi a holnapját.
Lombot hoz a száraznak vélt fa,
vadonban kölykedzik az állat,
pondró is utódról gondoskodik,
ember gyermeket nemzeni nem mer.
Porlad az emlék és nincs jövőkép,
„Szunnyadsz te régen, nem hallsz felőle”,
nem keresed a miértet és hogyant,
felszáradt az utolsó könnycsepp.
„Boldogan virulsz, ahol vagy, ott”,
de hamis a gondtalan életed,
hisz álmodni már régen nem mersz,
mi nem vagyunk más, csak élő-halott.
(Az idézet József Attila: Összetört szívem című verséből van.)
Az apáca
Imára kulcsolja két kezét,
Istennek áldozta életét,
fekete ruhája rejti testét,
álmában megélt életét.
Mosoly ragyog finom arcán,
világi életét nem sajnálja,
zárdakapu bezárult mögötte,
gyarló életét magával vitte.
Mit kívánjak?
Az Eget, a Napot, a Holdat,
talán az összes csillagokat,
kívánjam a föld összes kincsét,
a heti lottófőnyereményt?
Sóvároghatnék, de nem teszem…
Nem kell nekem más, csak szeretet,
igaz barátok, hű szerelem,
remélek még boldog életet,
mindehhez legyen egészségem.
A két kezem összekulcsolom…
Orcám az ég felé emelem,
hozzád fohászkodom, Istenem.
Méltatlan szolgálód én vagyok,
ruhád aljába kapaszkodom.
Hangtalanul tovább kívánok…
Add még, hogy béke uralkodjon
minden háborodott lélekben,
megnyugvás jeleként olajág
díszítsen minden egyes kertet!
Fejem lehajtom… imádkozom.
Haikuk
Sok még a kérdés.
Taníts, hogy tanulhassak!
A tudás örök.
feszültségoldó
alkoholgőzös mámor –
magányt nem űzi
Dimenziók
Eltévedt, titkolt gondolatok…
képzelet szárnyán repül a vágy,
másik dimenzióban rád vár
egy csodás, tiltott álomvilág.
Ahol nincs jelen, múlt és jövő,
ahol minden határ leomlik,
ahol az vagy, ’ki lenni akarsz,
ahol boldognak tudod magad.
A reggel azonban elmossa
az éj csodás képeit, viszont
a szédítő éjszakának szép
emléke örökre megmarad.
Talán…
Talán van, aki kérdez,
talán van, aki tudja a választ,
talán jobb, ha titok marad,
talán, ha csak egy pillanatra,
talán messze száll a sóhaj,
talán meghallja valaki,
talán ott leszel velem,
talán ott leszek veled,
talán sosem találkozunk,
talán egymásra mosolygunk,
talán közös a sorsunk.
Talán…
(Lénárt Anna)