Cím nélkül
Félek, mert ember vagyok
Félek, mert fiatal vagyok
Félek, mert gyenge vagyok
Félek, mert egyedül vagyok
Félek, mert rab vagyok
Félek, mert beteg vagyok
Félek, mert láncban vagyok
Félek, mert majd’ halott vagyok
Félek, mert nem szólhatok
Félek, mert nem hallgatnak meg
Félek, mert igazam van
Félek, mert igazam nem tarthatom meg
Félek, mert írok
Félek, mert megütnek
Félek, mert gyűlölnek
Félek, mert az írásért megvetnek
Félek, mert kell írnom
Félek, mert mást nem tehetek
Félek, mert ez az életem
Félek, mert félelem nélkül már nem élhetek
(Milló Ildikó)