Amikor fellobban
A végtelen rejtelmei felé száll
Egy érzékeny, de érzelmekben gazdag,
Szeretetre méltó, szép vágyakozás,
Amelyet vonz és vezet a fényes Nap.
Az álmodozás tengere ringó ágy,
Hullámtaréj ráterül, mint egy paplan,
S betakarja átölelt fénysugarát,
Mely’ a boldogság örömében alhat.
Úton, útfélen harmattól gyöngyöző,
Életkedvvel telt, sokszínű, fenséges
Virágfolyam a szeretetnek hódol.
Árva szívek sokaságát lenyűgöz,
A várt és keresett tiszta szerelem:
Az eddig be nem teljesült mély álom.
(Reményi Tamás)