Szeretlek, Kedves
Látod, Kedves, dereng ismét a hajnal.
Szemedben már újból megcsillan a fény,
Megfogom kezed, s ez oly jóleső kény,
Érzem: szeretsz! A sors engem vigasztal.
Feledem múltam, teli volt sóhajjal,
Elhessentetted: lelked egy tünemény!
Betápláltad, létemben van már remény,
Csengettyű szól szívedben, halk dallammal.
Tavasz közeleg, pompás a hóvirág,
Ismételten színes lesz a nagyvilág:
Rám lelt immár e kései szerelem.
Álomba ringat simogató karod,
Átölellek, hisz’ Te is ezt akarod.
Szeretlek, Kedves, boldog az életem!
(Reményi Tamás)