Léleknyitány – 2020

Léleknyitány

Hegyháton aranylik kelő napod.
Rózsaszirmokkal hintett
belső világod kitárod,
álmod átlátszó függönyként libben.
Örömittasan ébredsz.
Liliomtisztán szól
a lélekének,
akár ünnepi istenpillanat.
Lepkeárnyak táncolnak a falon,
gyöngyházrajzok orgiája az asztalon.
Képzeleted vadlilában vibrál,
életre kelnek ecsetvonásba
álmodott színek.
Léleknyitányod álruhába bújt,
leplezetlen ösztönöd örök válaszút.
A változás mindig ellenkező előjel:
ha egykor szerettél égő szenvedéllyel,
ma megszűröd saját vágyvilágod.
Szénfeketébe mártott portrék
sorakoznak pókhálós zugban.
Ikerlángod kihunyt, egymás számára
már nem születünk újra.
Katedrálüvegen
tört fények játéka szűrődik át,
tisztaság öleli lelked katarzisát.
A napnyugta völgykatlanba csukott.

(Szabó Edit Irma)