BÚZAVIRÁG
Szivárvány könnyét
Nap simítja fodráról,
s nyitja pilláit…
Szépsége lenyűgöz,
báját emeli
tágra nyíló
kék szeme.
Fény, víz, s a véletlen
csodás gyermeke.
Kék szoknyáját
Nap nyitja.
HAJNALKA
Kelyhén fénytölcsér gyúl,
kedves szeretet,
illatozva
rám zúdul.
Már
korán
ruhát húz,
s illatozva
mosolyog szerte.
KAMILLA
Törékeny, szolid,
de ereje legyengült
testek doktora.
Kezem rajt’ szerelmet
számol, találgat,
s végső szirma
megnyugtat.
Kis
szirmok
közepén
nagy, kíváncsi
szeme szertenéz.
ARANYESŐ
Aranyló szemmel
már kikelet lábnyomán
oson a tavasz.
Aranyló kelyhe
tavaszt csicsergő sugár,
kikelet-mámor.
HARANGVIRÁG
Szél
némán
kondítja
harangjának
néma szoknyáját.
(Szabóné Horváth Anna)