a fényalagút
csendben álltam a tengerparton
fények játszottak körülöttem
hagytam, hogy a szívem dobbanjon
hevesebben, végül dühödten
fényt láttam a messzi távolból
gondoltam, talán egy hajó az
fény az irányítótoronyból…
nem, és rájöttem, te szólítasz
a fény ott, az alagút végén
egy árnyalak, érzem, mosolyog
elérni nem tudom… s örvényén
át lelked átölel, gomolyog
egy távoli üzenet, egy szó
jól vagy, jól vagytok, ott minden szép
egy halvány intés, a búcsúzó…
tudom, vártok, találkozunk még
(Takács Mária)