olvadás
csak ülsz és várod a csodát
mosolyod rideg jégvirág
szíved fagyott, jeges világ
érzed a tél rút vigyorát
ez vesz körül: bús, néma táj
szeretnél kitörni – méltán…
de csak ülsz, vársz tovább némán
nem nyílik szóra néma száj
aztán fény csillan, égre tör
életre kel a fagyott föld
színt varázsol egy csöppnyi zöld
lassan olvad a jégtükör
(Takács Mária)