Fordulj felém
Fordulj felém, amikor reggel hazatérsz,
Lesem a kaput, amikor végre betérsz,
Fülem már minden kis apró neszre figyel,
Lélegzetem lelassul, a szívem úgy ver!
Fordulj felém, amikor fájó bánat ér,
Lelkem gyógyulást csak a tiedtől remél,
Csókold le könnyeim forró ajkaiddal,
Vigasztalj féltőn, szerető szavaiddal.
Fordulj felém, amikor leszáll az este,
Kedvem egész nap a kedvedet kereste,
Engedd, hogy a kezem a kezedbe fúrjam,
És mindkét arcodat pirosra csókoljam!
Fordulj felém, amikor ma mellém fekszel,
Simogasd az arcom mosolygó szemeddel,
Lehelj rám csókot, mielőtt még elalszol,
S bújj közelebb, ha már a lámpa lekapcsol.
(Vitos Irén)