Korai nyár
Korábban ébresztett idén a nyár,
A naptár még csak a tavaszban jár,
Mégis hajnalban megelőzte őt,
Remélve, az ősz nem kergeti, sőt!
Így a tavasznak nincs már maradása,
Sem ideje, hogy a sírját megássa,
Észrevétlenné lesz, háttérbe kerül,
Varázsa gyorsan feledésbe merül.
Még csüggedten ostorozza magát,
Hiszen már senkire sem kell kabát,
Nem is maradt itt már semmi dolga,
Csak hogy magát innen elvonszolja.
(Vitos Irén)