Az 5. U… Front
Vedd észre, barátom, hogy itt van már megint
A hírhedett U… Front, immár az ötödik.
Jártak már erre, így az útjuk is rövid,
Országrészt raboltak dicső elődjeik,
Kik győztesként jöttek, bánták is szüleink;
Különöst a hölgyek – a „rossz nyelvek” szerint.
Ismét háborúznak, s testvérnemzetükkel.
Most asszonyok jönnek a gyerekeikkel.
Éppúgy nem kérnek, hisz nem kell, csak vedd el!
Követelni könnyű: „A segítség gyenge”!
Harcoljunk mellettük! Az bizony elkelne!?
Nem a mi háborúnk, nem veszünk részt benne.
Kínlódik alattuk, kit magyarnak szültek,
Azért mi segítünk sok-sok ezerüknek.
Mégis fenyegettek: „Van elit csapatunk,
Csak egy napba telne, Balatonnál vagyunk.”
Mi ellátjuk őket, és ők itt tüntetnek.
Szájíze keserű ettől az embernek.
Lehet olyan nemzet, ki megvédi népét,
Nem tudva feledni volt háború képét.
Minden úgy kezdődött, hogy visszaütöttek
Nem hagyva elvenni hazájukból többet.
A Nyugat most szűköl, eddig meg nem szólalt,
Bár kisebbségügyben nagy problémák voltak.
Nézzük csak, kinek jó, talán Európának,
Hogy háború dúlja, hogy rakéták szállnak.
Nem nehéz rájönni, megint az USA-nak.
(Záruba Károly Valér)