Az az ekloga!
Nekem különleges az, ami jön ünnep,
Óhajaim ily’kor hangsúlyba kerülnek.
Kérdezem: ― Kedvesem, van-e pezsgő mára?
― Ugyan, az minek kell? ― és fejét csóválja.
Folytatom vigyorral, incselkedés kerget:
― Piacon mit vettél, csak talán nem szedret?
― El ne törd a nyelved, tudod te jól… epret.
Ez bizony még jobban élezi a kedvet,
Gyakorta művelni… hát a költészetet.
(Záruba Károly Valér)