Csalogató
Hol van a múzsám, a könyörtelen?
Csak prózát írok, és emlékezem.
A háború, mi köti meg kezem,
Mely oly emberi, s így embertelen?
Létezik igaz és igaztalan;
Tanítják – s hála –, mégis hasztalan.
Rossz az erőszak, pláne, ha sunyi,
S a válasz sem lesz mindig krisztusi.
Vagy más zavarja múzsám zsongását,
Tettei most a tavaszt szolgálják?
Ránk is férne már kis melegedés,
Ne legyen minden olyan csenevész!
Hol vagy hát, múzsa? Ni csak, elkaptál!?
Épp csak egy picit megszorongattál?
Jössz te még hozzám parancsnok-szolga,
S én verselgetek, várhat a próza.
(Záruba Károly Valér)