Ábécédárium 03.

L-Ö, TÉMA: CIRÁDA

01. Dobó Georgina: Ciráda helyett

Legyen ciráda vagy sem, színességed még most is előttem dereng…
Lyukas zsebbel, mégis boldogan, szabadon kószáltam utadon, hisz nem ért utól a családi ártalom
Merengve emlékezem Rád, Kecskemét, tarka Palotád díszes képe örökké elkísér
Nem körkörös kacskaringós volt utad, egyszerű becsületes emberek segítették ott sorsomat
Nyikorogni sem nyikorgott a vonat sínpárja, csak késett, mindig csodáltalak hazafelé jövet, menet.
Oromzatod díszes, cirádád egyszerű, mégis ékes, beszédes.
Ódon, sivár sikátorok helyett pompázol még most is előttem.
Örökké él szívemben a jóság, mit itt kaptam Drága Barátaim Tőletek. Cirádák, Cifrapaloták lehetnek magasak, mégsem érdekelnek. A Te Palotád szépsége, védelme él Kecskemét emlékezetemben.

02. Záruba Károly Valér: Eladó királylány

Lám a király palotáját
Lyánya kezével kínálják.
Mégsem tolonganak érte,
Nem csáb királylány szépsége.
Nyaggatja a lyány az apját,
Olybá veszi, őt árulják:
Ócska, talmi cirádája,
Ördögé mind, így kiáltja!

03. Kisznyér Ibolya: Belvárosi séta

Lám, utazni nem lehet, ám szabad felfedezni lakóhelyet,
Lyukas esernyő alatt, új szemmel látni a szegedi belvárost,
Mintha Párizsban csodálná az épületeket, ott sem lelni szebbet,
Nézni a gyönyörű, szecessziós Reök palotát, cirádáit, díszeit,
Nyílik rajta liliom, sás, színes hullámok, mutatják ékességét,
Ott a vízi világ elevenedik meg, a lépcsőház mutat vasból virágokat,
Óvták szépségét, emeleten kiállítóterem, földszinten cukrászda,
Öreg és fiatal érzi a Tisza csillanó habját, ahogy építője megálmodta.

04. Holécziné Tóth Zsuzsa: Cifra szűr

Láttad a cifra szűrt?
Lyukas volt a zsebe. 
Moly rágott rajta űrt, 
Nincs már becsülete!
Nyúzta sokat a gazdája, 
Odavan szép cirádája.
Ó, ha egy szűcs megvarrná, 
Örömmel melegét adná. 

05. Thesaurus: Ciráda – tiráda

Látom, nőm csinos ruháján cirádás dísz
   éktelen’… 
Lyukat beszéljek hasába? Jelezni… – ez   
   képtelen’…! 
Mit érnék ha, kérlelném és szót, eresztenék
   bő lé’… 
No, de itt a régi mondás! – ‘kutyaharapást’ 
  szőré’..” 
Nyelek egyet, s recitálom: Drágám, ez a
   ruhakölt’… 
Oda vagyok tőle, tőled! Míves az a dísz ott
   fönt’… 
Óh! Hát erre megy ki?!… Érti,…sértődve el, … 
  rám se’… 
Öröm!  tirádám ciráda ellen győzött – 
 bár vers’… 

06. Keczely Gaby: Ünnepkor

Lampionok égnek, színesek.
Lyukasra kivágva, díszesek.
Mintájuk alakul többnyire,
Nem mozdul szemünk a végire.
Nyomban megváltozik szellőnél,
Oly szép a játék a redőknél.
Óva a tartókra akasztom,
Öröm lesz újra az Ünnepkor.

07. Körmendi Rita: Örömóda

Lelket melengető szeretet
Lyukas csizmát foltoz
Mennyei étel etet
Nehéz súlyt feloldoz
Nyitott ajtó felett
Olvasható keret
Ó, cirádás szavak
Öröm ódát zengnek. 

08. Sági Klári: Partifecskék

Látod kisfiam a tó partján röpködő, szorgos, mozgékony partifecskéket?
Lyukakat, üregeket vájnak a homok–és partfalakba, tudod, ez lesz az otthonuk.
Minden tavasszal egyszerű, cirádák és díszek nélküli, de védelmező fészkelő helyet építenek.
Nincs boltíves, cifra kapuja, de itt biztonságban vannak, és nagyon hasznos madarak.
Nyaranta károkozók, rovarok százait pusztítják el, így táplálkoznak.
Okos kis tollasok, aprók, mégis védik, óvják környezetüket.
Óvatosak, ügyesek, kedvesek, szeretni kell őket, vigyáznunk kell rájuk.
Össze kell fognunk nekünk, embereknek, hogy ezt minél többen megértsék és elfogadják

09. Kutasi Horváth Katalin: Hattyúének

Látom magam előtt cirkalmaidat,
Lyukad már a papír, szú rágja a szót.
Mártogatod töltőtollad emlékeimben,
Nem ér fabatkát sem tintásüveged.
Nyomokban még fel-felbukkansz,
Odafirkantod cifra kis kézjegyed,
Ódát zengesz, s cirádákkal ékesíted
Ösztönösen megszépített hattyúéneked…

10. Vitos Irén: Édes otthon

Laktam én már tető alatt,
Lyukas volt és le is szakadt.
Megelégszem egy kunyhóval,
Nem igénylem cirádával,
Nyakatekert csatornával.
Otthonosan, kis kályhával,
Óborral lent a pincében,
Öt kenyérrel kemencémben.

11. Vitos Irén: Megstoppolva

Láttam én már
Lyukas zoknit,
Meg is varrtam,
Nem volt azon ciráda,
Nyomban újabb helyen szakadt,
Ott, mellette,
Ó, de kár volt! Kidobhattam.
Ötöt vettem helyette.

12. Kovács Ádám Máté: Október”fest”

Leesett a ciráda,
Lyukas lett az épület,
Mivel senki sem látta,
Nem folytatták az ügyet.
Nyáron rekonstruálták,
Októberben festették,
Ó, átkozott cirádák!
Öncélú a verejték?

13. Kovács Ádám Máté: Ökörfej

Lenőtt régen a festék,
Lyukacsos már, hull a haj,
Mesterfodrász, ügyesség,
Nagyszerű a táptalaj.
Nyírj hajamba cirádát,
Otthon kapok tirádát:
Ó, te marha, mit tettél?
Ökörfejért fizettél?

14. Klotz Mária: Ciráda-labirintus

Látványos díszítmény vagy a végtelenség pontján,
Lyukakat tömsz be a világegyetem szakadt foltján.
Mesterkélt a földi életed, görbe, erőltetett a léted,
Ne dőlj be, csúnyán átvernek, csak hazudnak néked.
Nyomorult pénzhatalmak kacskaringóznak körül,
Otthonodban tevékenykedhetsz csupán önzetlenül.
Óriási játszma részeseként vergődsz fájdalmadban,
Önkívületben vagy ciráda egy bonyolult labirintusban.

15. Klotz Mária: Díszes outfit

Lelkemnek jót tesz, ha kidíszítem hiú testem,
Lyukas zokni helyett lábam selyemmel fedem.
Mozaikokból rakom össze napi szerelésem,
Nem gátolhatja senki és semmi sajátos ízlésem.
Nyugodtan keresem az összeillő ruhadarabokat,
Outfit és kiegészítő ontja a lágy ciráda-dalokat.
Ó, te jó ég, mint egy színes tollú károgó papagáj,
Örömömnek egy jó nagy tükör szab végre határt.

16. Klotz Mária: Lelki ciráda

Lelkemet fényes szógyöngyökkel díszíted,
Lyukacskáit lágy balzsammal kenegeted,
Maradandó füzér a kisgolyós kacskaringó,
Nekem, nekünk szabad szószőttest daloló.
Nyáron a fűben vadvirágos a lélektakaró,
Oltalmad alatt testünk cicomásan villanó,
Ó, az égi mezőn rengő lágy asszociációktól,
Örömteli dal zeng a ciráda lélekáradattól.

17. Horváth-Tóth Éva: Öltések

Lágy fényű fonalak kunkorognak,
Lyukad a szövet, a tűhegy szúrja,
Minták keresztjei kacskaringnak,
Növekedik, s öltésenként mondja
Nyelv és szó helyett sok cirádával,
Olthatatlan szerelemnek lángja,
Óaranyba hímzett vallomással:
Örökké tiéd…” – súgja a párna.

18. Buday Anikó: Napnyugta

enyugvó nap sugara, álmosan fúr
LY ukat, rózsaszín, cirádás felhők között,
ég utoljára ránk kacsint,  mielőtt
émán, álmosan kioltja sugarait,
NY ugati hegyek szírtje mögött.
pálos szürkület ül a tájra, elkésett
Ó vatlan madár társát keresi,
Ö röm csivitelésbe kezd, mikor fészkét megleli.

19. Buday Anikó: Vándor

L omha, lusta járással,
LY ukas zoknival a lábán,
M élán baktat  cirádás hegyek ormán.
émán, egyedül, társa a magány.
Ny akában tarisznyája, lyukkal az oldalán.
dvas fákat kerülgetve baktat,
Ó lmos szürkület kabátja,
Ö rök vándorlás élete, nincsen hazája.

20. Mayer Zsó: Nincs párja

Lépcsőim korlátja cirádás
Lyukak díszítik ívelt formáját,
Megannyi görbe, hullám dísz,
Néhol fém virágszirom ékesíti.
Nyegle madarak ugrálnak le-fe rajta,
Oly kecses formáját sokan bámulják,
Ó, nincs párja, a szomszéd átkiált!
Öntött vas szépségét irigyeli.

21. Gáthy Emőke: Covid ciráda

Legkedvesebb sétautam
Lyukasra szakadozott
Maszkot rántok minden sarkon
Nem tudhatom ki jön ott
Nyomvonalam keresztezi
Onnan – ide innen – oda
Óvatlan COVID ciráda
Övé volna csak a járda ?

22. Szabó Eszter Helka: Cirádák nélkül

Lehetnék meztelen, akár a csigák, 
Lyukas léttel, mint Holdon a Zsigák. 
Már megint egy könyv, a címe Hold on.
Nudista módjára élnék itt, ha lehetne, 
Nyakló nélkül hordott maszkomat levetve, 
Olcsó diszletek nélküli hazában, 
Ócskapiacról származó, ruhátlan 
Örömmel, hogy végre le a cirádákkal! 

23. Szabó Eszter Helka: Levegőt! 

Lámpa fejem fölött. Levegőt nem ad eleget a gép. 
Lyányka, ez voltál valaha. Most rongy. Halál előtt. 
Mintája nincs a kórteremnek, csak fehér négyzetek. 
Nimfája pusztuló szerveimnek, képzetek. Honnan? 
Nyelvem kitépném, írni se akarjon agyam. Minek? 
Olyan sivárak a szavak, kinek már fogytán a napjai. 
Óra ketyeg mellettem, vagy valami más? Mindegy. 
Örök levegő, tisztán lebegő, szagok nélkül akarlak. 

24. Szabó Eszter Helka: Nőből vagyok

Látom a cikket, milyen maszkot hordjunk? 
Lyukasat tán, hogy elkapjuk a vírusokat? 
Megtudom, a tinik a viccesre esküsznek. 
Nem kéne divatot kreálni a vírusvédelemből! 
Nyújtson biztonságot, tovább nem érdekel. 
Olyan is van, mint én, aki a textilt kedveli.  
Óvja a testemet minták nélkül, bánom is én! 
Örülök mégis, ha azt a tarkát tehetem fel. 

25. Szabó Eszter Helka: Címcirádák

Legyen tömör a cím! Így tanultuk alsóban. 
Lyukszalagtól az informatikáig hosszú volt az út.  
M 45, azaz a Fiastyúk, ez figyelemfelkeltő.   
Nádas Péter családregényének hatásvizsgálata.   
Nyúl Péter könyvtára nem tartalmazza, sebaj! 
Operációs rendszerek időosztásos üzemmódjai. 
Óvecsernye – olvasnám “Az angol postakocsi”-ból.   
Özöngázzal árasztom most el magam, hogy vége!