Ábécédárium 09.

Ő-T, TÉMA: IDŐUTAZÁS

01. Thesaurus: Írásban utazás

Ő sidőkben kőre, fára csontra írtak-
    véstek
    betűt ősírnokok, festettek az
    ősművészek 

P lutarkhosz már hallott róla, némi infót 
    is
    megosztott, tudta ő, mi fán terem  a   
    hieroglifa

R osettei-kő  lelet-csoda, három nyelvű 
    szöveg rajta. 
    Napóleon hadjárata’ érdeme-szégyene

S (Ch)ampollion úr Egyiptom tudását 
    fejtő;
    kultúrárájukról jó háromezer éves port
  lefújt

S zardanapal: csúcs-könyvtára – 
     hatvanezer
    agyagtábla. Föníciaiból váló görög
    írás

T raian-oszlop, latin írás…elfogytak a
    betűk, látom… 
    számomra az ókorban így
    végetér az időutazás… 

    Folytatom, ha lesz betűm, más… 

02. Kristófné Vidók Margit: Visszanéző

Őrláng vigyázza a megélt időt,
Peregve hull a fájdalmas emlék…
Riadtan keresem közös jövőnk,
Suhogó szárnnyal angyal lép mellém.
Szelíden felemel; múltat idéz,
Tisztán láttatja nem volt tévedés.

03. Kristófné Vidók Margit: Tévelygő lélek

Ősidők óta keringve a térben,
Pokol és menny ül tévelygő lelkemen.
Rejtett erő, egy isteni akarat,
Suttog a fülembe varázsszavakat.
Szivárványhártyámon álnok jelenés,
Tébolyult szellemen beteljesedés.

04. Kristófné Vidók Margit: Asztrál síkon

Őrült száguldás vette kezdetét,
Pirkadat fénye lett az üldözőm.
Rejtett alakzat az ég peremén,
Sötét felhőn fénycsíkja bűvölő.
Szellemalakot fogyó hold követ,
Tisztán látható az asztrál-szövet.

05. Horváth-Tóth Éva: Időutazás

Őzbarna hajad, babérzöld szemed,
piros ajkad, hangod bársony selyme…
Remeg emléked szívem pitvarán,
s ha tehetném, teérted átúsznám
százszor a szilaj idő-óceánt,
talán – hogy szeretlek -, elmondanám…

06. László Orsii – Közös emlékek

Öröm azóta is felidézni a közös emlékeket 
Pillanatokat, miket az idő el nem vehet
Rabja lettem az időnek, mennék vissza
Sebesen rohannék szerető karjaidba 
Szeretlek téged, ma holnap és örökké 
Téged, kit tőlem elvett a száguldó idő. 

07. Dobó Georgina: Időutazás

Őrizem halovány szemeid tükrét, ölelő melegét kezeidnek.
Polgárpukkasztó, hogy még mindig Te vagy múltam és jelenem.
Reménytelen Szerelem!
Siettem, esdekeltem régen, miközben már magányod kérem.
Szerelem!
Tisztelettel búcsúzom Tőled el!

08. Sági Klári: Körforgás

Örökös körforgás az élet, kihívások sokasága, melyeken
próbálunk úrrá lenni, küszködünk a nehézségekkel, és
reménykedünk, hogy egyszer talán sikerülhet, de
sorsunkat nem kerülhetjük el, mert belénk kódolódtak
szeretteink, őseink génjei, tudása, a mi múltunk mások jövője lesz.
Tudomásul kell vennünk, hogy földi életünk csak egy utazás a végtelen időben

09. Mayer Zsó: Kérdés

Ő mondja meg merre haladjunk
ontos mutatója  utunknak
R égmúlt időkön kalandozzunk,
S gyökereinket kutassuk, vagy
Sz aladjunk inkább a jövőbe?
T étován ne álldogáljunk a jelenben!

10. Kutasi Horváth Katalin: Álom az álomban

Őrjítő röptöd mondd, hová vezet?
Porhüvelyeddel nézz farkasszemet!
Robotba táplálnak érzelmeket,
Sötét és rideg űr nem ad jelet,
Szivárványt öntöz az emlékezet,
Tért hódít eszkimó-felekezet…

11. Varga Katalin: Emlékek szárnyán 

Ő rzöm szívemben arcod minden vonását, Papa.
P ici lányként is már mennyire vártalak haza.
R áérősen sétáltunk, nagyokat beszélgettünk.
S uttogtunk, ha Anyunak meglepetést terveztünk.
Sz ép emlékek ezek, soha nem felejtem őket.
T iszta érzésekkel tölti el egész belsőmet.

12. Jószay Magdolna: Megrögzött utazó

Őszinte-e, vagy csak megmondóember?
Persze bólogatnak, meg ne sértsék,
Rendszeresen utazgat múltban, jövőben,
Sőt, ő már több életet is leélt.
Szabad ember, kedves egészségére,
Tegye, higgye, ha neki ez érték.

13. Jószay Magdolna:
Változtatni a múlton

Ősz köszönt, s én elmerengek, jó lenne-e
Pár évvel korábbra visszautaznom,
Régebben sokkal könnyebben ment minden,
Simábban sikerülne bármi, gondolom,
Számítanék sok év tapasztalatára,
Tudnék változtatni sok régi dolgon.

14. Jószay Magdolna: Tovatűnt…

Ő azt mondta akkor, menjek vele
Pár évszázaddal későbbi jövőbe,
Rejtett időalagutat ismer,
Sima ügy, jobb lehet a nagy idegenbe’!
Szorongva tiltakoztam, inkább maradok,
Tovatűnt nyomtalan a nagy ismeretlenbe.

15. Kisznyér Ibolya: Kuszaság

Őrült idő tévelyeg, tétován a jelenben,
Percenként robog előre a tudomány,
Rákként visszafelé az ember, fejlődésében,
Sötét középkorba érő tömeg, mobil kezében,
Szomorú üresség, vásárlás élvezetével csupán,
Többség szabadságnak véli álcázott rabigáját.

16. Kisznyér Ibolya: Hangulat

Ősz hűvösét érzem, ragyogó tavaszi napsugárban,
Piciny madár énekel reggelente ablakomban,
Rendet tenne fejemben, ha meghallgatnám,
Saját múltamat átírhatnám bölcsen, derűsen,
Szívem megújulna időutazásban, élményekben,
Talán hinném a jelent, s jövőt, bízó, életszeretetben.

17. Márton Csilla: A mostban utazva

Őrködök régmúlt titkos tanok felett,
Paradoxonnak gondolt vélekedések,
Rég elfeledett  azóta, de akkor élő valóság.
Sorsok függtek tőlük.
Szemfényvesztésként átélt elvek, meggyőződések.
Tanulság a mának és hit a jövőnek.

18. Márton Csilla: A jövő generációnak

Őrvendez a lelkem ha gondolatban
Párként élem meg újra az együttlét
Rég elfeledett élmények egyvelegét.
Sok kaland, móka és civakodás,
Szerelmes párnak járó álmodozás,
Tanmese is lehetne a jövő generációnak.

19. Vitos Irén: Látogatás

Őseimmel találkozom
Pókhálós régmúltakon,
Röghöz kötött korokon
Sorsokon ámulva oson
Szeretetem, szívbe lopom,
Tanulva kitartásukon.

20. Vitos Irén: Turista

Őrizetlenül hagyott dimenziók és
Paradoxonok átléphető küszöbén járok,
Reped a jelenem illúzió-valósága,
Sorsaim palettájáról választok,
Szürreális teóriák rám írt változatait
Téridő turistaként meglátogatom.

21. Holécziné Tóth Zsuzsa: Időutazás

Őszi sétám időutazás a múltba,
Párizs utcáit járom be lélekben újra.
Ragyog a napsütés a Szajna felett,
Sír egy borús dallam – régen elfeledett.
Szívem összeszorul,  a múltat idézve,
Tőlem oly távol vagy, fönn a fellegekbe.

22. Keczely Gaby: Időutazás

Őszinte
Perceket
Riadt kis
Sejteket
Szór szét a
Túlélő

23. Körmendi Rita: Vissza a múltba

Őrizni próbálom arcod, 
Pillanatok villanak fel, 
Rád emlékeztető karcok, 
Sok apró foszlányt lel, 
Szárnyakkal utaznék hozzád
Talán majd az idővel. 

24. Szabóné Horváth Anna: Múlt, s jövő
 
Őriz számtalan lelet
Pókhálós múlt-szekeret
Régen csoda lehetett
Sínslagot húz az űrbe
Szívtelen fémváz ürge
Tudom, a jövő ügye…
 
25. Szabóné Horváth Anna: Merre tovább?
 
Őrület keringi agyam
Pedig fekete lyuk vár rám
Rövid hullám, rejtett kanyar,
S most örömmel megtalálnám
Szuperszonikus önmagam
Tipornék e kórság árnyán.

26. Szabóné Horváth Anna: Képzelt utazás
 
Őrült utazás, évszázadok
Pedig még hús-vér ember vagyok.
Repít a súlytalan űrszekér
Sorsom éppen, hogy csak belefér
Szokatlan, furcsa, kihalt a táj
Talán utánam jött a halál…

27. Kalocsa Zsuzsa: Távoli időutazás

Öntudat határán lázad az elme,
Pár perc boldogság, mi jutott nekünk,
Repített az idő és a képzelet,
Sürgetett, s az álom messze elkerült,
Szenvedélyünk lassan szárnyat bontott,
Téged, az időutazás úgy vonzott?

28. Kalocsa Zsuzsa: Örök változás

Örök változás a természetben,
Próbálunk versenyt futni az idővel,
Reményünk elhagy majd szertefoszlik,
Saját csapdába esve vergődünk,
Szerencsésen kijutva örülhetünk,
Talán idővel, ember sem hibázik!

29. Petres Katalin: Az időutazás vágya

Ősidők rejtelmeit feltárni
próbáljuk régi kövekből
régóta, de kevés a jel.
Sikeresebb lehetne
szállni oda és vissza.
Találjuk fel a módját!

30. Petres Katalin: Fényképek

Őrzöm albumban, gépeken.
Pótolhatatlan pillanatok…
Régi, megsárgult papírok.
Sokszor igazi időutazások,
szeretett, drága alakok, arcok,
titkok és múltak lenyomatai.