ANGYALHAJ
01. Dobrosi Andrea: Megérkezett
A rany, tömjén, mirha,
n esztelen csillagok,
gy ermekarc ül rajta,
a z akol felzokog,
l ám, a hó szűz-fehér,
h allgat erdő, a vad,
a fenyves éjbe ér,
j ászolban Fény szalad.
02. Ordas Andrea: Angyallá válva
A ranyló fényével ébresztget a reggel.
N ehezen nyíló pilláim között,
Gy önyörű kislány tükörképe kelt fel,
A blakomra pillant az üveg mögött.
L eányka, angyalkám, kiáltok utána.
H ová futsz? Illanó árnyékáért kapok.
A kezem haja helyén a semmit markolja,
J ajszó helyett öröm, hisz ez énmagam vagyok!
03. Petres Katalin: Szent éj – szentély
Azon az éjszakán
Nemes hang tört csendet.
Gyermek sírt fel Reményt.
Angyal szárnyak puhán
Libbentették felénk
Hitünk örök fényét.
Azon az éjszakán
Jászol lett az oltár.
04. Kutasi Horváth Katalin: Leráznám magunkról
Amint lehet, angyaloddá válnék,
Néha-néha külön úton járnék.
Gyűjteném a nyugodt, szép perceket,
Adnék neked új reményt, nyughelyet.
Leráznám a bajokat magunkról,
Hullana az átok is hajunkról.
Akkor félnék, hogyha nem látnálak,
Jászolomba hiába várnálak.
05. Lénárt Anna: Hét kívánság
Angyalok vigyázzák álmodat,
Napsütés ragyogja be arcodat,
Gyermek dala legyen hangos,
Aki hallja legyen boldog,
Lassan járj a rögös úton,
Hulljon áldás, a mai napon…
Adj sok-sok szeretetet,
Jó éved lesz, hidd el nekem!
06. Mukli Ágnes: Angyalok hangján
Angyalok hangján dalol az éjjel,
Nincsteleneknek dúdol a szél.
Gyantaillat száll szerte széjjel,
Alszik csendjében az emberiség.
Lobban szívekbe szeretet, ünnep,
Hó tiszta havat hullat le ránk,
Annyi ember boldogan örül,
Jézusunk békés karácsonyán.
07. Lénárt Anna: Sóhaj
Arcomat könnyek borítják,
Napot gomolyfelhők takarják.
Gyakran gondolok a régmúltra,
Amikor együtt indultunk nagy útra.
Lomhán ballag a fáradt idő,
Halkan szól az aprócska csengő.
Angyal szárnyába kapaszkodom,
Jó Istenhez imádkozom!
08. rozetta (Sárossi Rózsa): Szőkék-barnák-vörösek
A ngyalkák az unokáim:
N óra, Kinga, Lujza, Dóra, Hédike.
GY ermek-lányok, földiek, de
A nnyira kedvesek-okosak-szépek,
L étük oly nagy öröm és élvezet,
H ogy bárki, aki látja-hallja őket,
A zt gondolja, s ki is mondja:
J óllehet, az égből jöttek…
09. Holécziné Tóth Zsuzsa: Gyúlnak a fények
Amikor az ünnep beköszönt
Nincs helye búnak, bánatnak
Gyúlnak a fények, csillag ha ébred,
Angyalszárny suhan át az égen.
Lámpások gyulnak a szivekben
Hozzád is eljut üzenetem:
Adj reményt a koldusnak ma este,
Jut is, marad is – csak több leszel vele.
Angyalhaj libben, táncol az éjben.
Nincs szebb varázs mint a Karácsony éj.
Gyermeki öröm, kipirult orcák:
Anyának lenni: maga a menyország.
Lám mennyi bánat elröppent mára!
Hófödte tájon most angyal szálljon,
Adjon az Isten békét e földre,
Józan ész, akarat: tartsd itt örökre!
10. Szabó Edit Irma: Angyalom arca
Angyalom arcát arcodban látom,
Nevetőráncom mélyülő árok.
Gyötörtek gyakran kőszívű évek,
A szenvedések remekbe véstek.
Láthatatlanul szárnyal a lelked,
Hófüggöny pelyhe lassanként ellep.
Angyalcsókodra jégvirág dermedt,
Jégharapásod fagysebet ejtett.
11. Kutasi Horváth Katalin: Felűzetés
Amíg vágyam felrepít még,
Nem lehet oly nagy a baj,
Gyalog megyek fel a hegyre,
Akkor is, ha ördögraj
Lelkendezve csúfolódik,
Hajbakapva, zsörtölődve
Apró gúnnyal megtűzdelve
Jutalomból űz a Mennybe…
12. Jószay Magdolna: Angyalhaj
Akkoriban nem voltak zenélő díszek,
Nem volt ezerféle szaloncukor,
Gyakorta csak alma, dió, mogyoró,
Ami fánkat díszítette olykor.
Lásd, igazi karácsony volt mégis a mienk,
Ha nem is tündökölt, csak a gyertyafény,
Angyalhaj bőven libbent a fánk ágain,
Jóság és béke, szeretet és remény.
13. Jószay Magdolna: Juthasson jó szó
Amikor csendben roppan a finom hó,
Némán, tisztán, hisz’ ural a tél,
Gyönyörű minden, az élet csak porszem,
Az emberi szív szebb létet remél.
Libben a gyertya melengető lángja,
Hófehér látvány, mit szem befogad,
Adassék megértés, segítő szívek,
Juthasson jó szó, kedves pillanat.
14. Jószay Magdolna: Míg hazavárnak
Anyám, idejönni, nálad itthon lenni
Nincsen jobb hely karácsony ünnepén,
Gyermek vagyok én ugyanúgy, mint bárki,
Akinek – hála érte – édesanyja él…
Lebbenő fátyol takarja emlékeinket,
Hallom dallamát régmúlt énekeinknek…
Ajándék minden ünnep, ajándék minden nap,
Jusson végtelen karácsony mindnyájunknak.
15. Dobrosi Andrea: Karácsonyi tincsek
A nnyi fény nyújtózik a városon,
n incsen sehol egy néptelen utca
gy öngysorát a december kibontja,
a zzal az égen angyalként oson,
l eérnek a földre a szárnyai,
h add adjuk ezüstjét egymásnak át,
a hogy érnek nappalok, éjszakák,
j elként – mint csillag – próbál látszani.
16. Mayer Zsó: Angyalhaj
A nnak, már úgy ötven éve
N éztem karácsonyfám tetejére,
Gy önyörű fehér szálak futottak lefele.
A ngyalok jártak vajon nálam?
L ehelet vékony szárnyaikkal
H avas, könnyű pihéiket vesztve
A dtak tisztaságot az ünnepnek.
J ó volt bámulni pislogó gyertya fényében!
17. Lénárt Anna: Az-az egy
Adtak nekem sokan tanácsot,
nem hallottam meg a suttogó hangot.
Gyakran gondolok arra az egyre,
ami megváltoztathatta volna életemet.
Leültem akkor, talán megijedtem,
hagytam a dolgokat elmenni mellettem.
Azóta már nagyon megtanultam,
jó dolgokat élni kell: azonnal!
18. Diana Soto – Alattam
Alattam zúg a tenger,
Nem látják a tömegek
Gyarlóságukat.
Alattam lépdelnek,
Lángba sírják bánatuk.
Hosszú ódákat zengenek.
Alattam léteznek.
Jaj nekik.
19. Diana Soto – Azt mondják
A zt mondják, körül vesznek.
N éznek ránk, tán nevetnek.
Gy ilkosokért kulcsolják kezük,
A sszonyokat küldenek ellenük,
L eheletük hideg pára,
H alott zárban védve-zárva.
A zt mondják, körül vesznek.
J é… nekem is integetnek.
20. Lénárt Anna: Gyémánt
Adok neked egy tanácsot,
ne hallgasd meg, ha nem akarod.
Gyermeked szeme fekete gyémánt,
aki benned most még istent lát.
Lehet, holnap már lehull a lepel,
hiába harcolsz majd ellene.
Azért mondom most neked:
Jó szülő légy és szeresd nagyon!
21. Czégény Nagy Erzsébet / Pendzsi: Angyalváró
Advent csendjében a lélek elcsitul,
Néma áhítatban a világ térdre hull.
Gyöngyfüzéren pereg megannyi szeretet,
Aranyló fényben tárd ki tenyered.
Libbenő szárnyakon angyalok érkeznek,
Hókristály szárnyukon imák remegnek.
Annak, – ki szívét kitárja elébük
Jóságot lehelnek, – nincs mitől félniük.
22. rozetta: A valóság színe
A zt hiszik az emberek, az angyalok gyermekek –
N em értem, akkor ez hogy lehet: talán a
GY ermekek haja fehér vagy ezüstszürke volna?!
A mellékelt fotó (is) igenis azt mutatja –
L egalábbis számomra -,
H ogy az angyalhaj színe őszes-fehér, nem pedig
A hogyan illene, szőke, barna vagy fekete…
J ól van ez így? Kinek mi a véleménye?
23. Bornemisza Attila: Arra gondoltam
Arra gondoltam álmaimban,
nem jutok eszedbe hátha így van,
győzött a józan ész a hideg télben:
arra, hogy szeress még nagyon sokáig,
lehulló levelek, roskadó fáit is ríkassa meg
hogy szerelmed forró lehet, és neved,
angyalok suttogják a fagyos időben,
jövőnk egybeforrott örök és időtlen….
24. Bornemisza Attila: Angyalok suttogják
Angyalok suttogták ki drága nevedet.
Nékem legdrágább vagy, mondd ez, hogy lehet?
Gyakran elnézem szemed íriszén a napot.
Arra gondolok, milyen jó az Isten,
létemhez így adott hozzá egy égi tünemény.
Hogy naponta láthassam hatalmas kezét,
angyalok suttogják, hogy áldja hát:
javában élő szerelmünk zálogát.
25. Ordas Andrea: Angyallá lett gyermek
A pró pici lábnyomok cikáznak a hóban,
N ézem, kutatom keresem hol van?
Gy ermeki csilingelő kacaja hallik,
A prókat mormog, susog a csalit,
L ibben a tiritarka kicsinke sál,
H ófelhők pihéje porozva száll,
A pró kis lábnyomok eltűnnek hirtelen,
J ajszó is bennakad, Angyalka légy vélem!
26. Keszy-Harmath Dániel: Na ugye!
A ranyosnak látszol, na ugye!
N em is kell itt sok szó, na ugye!
Gy önyörű a hangod, na ugye!
A ngyali az arcod, na ugye!
L élelegzetem elállt, na ugye!
H ozzád fogható nincs, na ugye!
A kkor most már járunk, no, ugye?
J ajj de jó, hogy szeretsz, na ugye!
27. Kutasi Horváth Katalin: Kontysimító
Aranygömbön fénylesz,
Nem forogsz, nem élhetsz.
Gyömbérillat árad,
Anyád érted fárad.
Lehajolhatsz érte,
Hisz túl sokszor kérte,
Angyalkontyát simítsd,
Jó szavakkal vidítsd!
28. Ordas Andrea: Nagyim
A zt a nehéz estét sosem feljtem.
N agyim kezét fogtam, érte imádkoztam,
Gy öngyszínű haját szépen kifésültem,
A pró törékeny testét tisztára mostam,
L efejtettem imakönyvéről az áldott kezet,
H ogyan éljek eztán? Azon tanakodtam.
A ngyali Nagyikám Isten legyen veled!
J ó életet adtál, pihenj már nyugodtan.
29. Varga Katalin : Áldott éjjelen
A ngyalszárnyon érkezett, szívemig ért a hangja…
N evetett rám,s átölelt a kerek,selymes karja.
Gy ere velem, csalogatott,vigyünk szeretetet.
A z a jó hír, kis Jézus az éjjel megszületett.
L ágy énekszóval így köszöntötték a pásztorok.
H oztak sok,sok ajándékot a Három Királyok.
A ngyalhajjal béleltem jászolbölcsője alját.
J öttem,hogy énekeljünk egy közös Halleluját.
30. Dobó Georgina: Elhagyatott táj
Aranyban úszik szentestén a táj,
Nincs szeretet már ezen a fán.
Gyalog mentem el a misére,
Ahogy Nagyanyám kérte.
Láttuk az angyalhajakat kúszni a sötétben.
Hogyan díszítik fel, fényesítik az Ünnepet.
Anya hiányzik már csak, a fenyő készen áll.
Jajgat az elhagyatott szobában a halál.
31. Bornemisza Attila: Arra gondolok
Arra gondolok mindig ilyenkor télen,
Néma hidegben, hóban, napsütésben
Gyógyító levegő, tiszta közérzet.
Amikor mindezt te is érzed.
Libbenő havazás zenéjében,
Hó deres hegysapkák közelében,
Arra gondolok tétován óvva,
Jössz-e majd vélem, s az életünk hol van?
32. Bornemisza Attila: Arra kérem
Arra kérem a drága, jó Istent
Nézzen a földre, a nemzetekre, itt lenn.
Gyógyítsa meg a fájó sebzett embert,
amikor mindenki olyan nagyon sebzett.
Legyen az ember-embernek barátja,
hogy a nagy Istent mindenki meglássa,
Adjon békét a sok – sok háborgóknak.
Jöjjön a segítség, bár, akár már holnap…
33. Dittrich Panka: Aranyhaj
Angyalként érezlek lelkemben, midőn
Napfény csillan az árnyékos múltidőn.
Gyengéddé szelídül mélabús szívem,
Ahogy arcodon a víg mosolyt nézem,
Létem porában százszor szép holnapom,
Ha unokám jön, ajtóm kitárhatom.
A bánat dolgai elmenekülnek,
Jóság, szeretet, lesz ami körülvesz.
34. rozetta: Karácsony éjszaka
A ngyalok szállnak le titokban a földre
N ekünk, embereknek ajándékot hozva…
GY ermekeink meg csak ámulnak-bámulnak,
A mikor másnap a karácsonyfára tekintve
L átják, hogy valami ezüstfehér színű
H alványan csillogó, selymes, puha
A fféle biztos bizonyítékra találnak:
J éé! Néhány tincsük az ágakba beakadt!
35. Bornemisza Attila: Angyalok hajában lobog a béke
Angyalok hajában lobog a béke,
nézegetem a felhők haját.
Gyémánttal bélelt az éke,
Ahogy szállnak a légeken át.
Látom az Isten áldotta földet.
Hogy pörög hosszú éveken át:
Andalgok csend szövetében:
Járom az égi csodát…
36. Bornemisza Attila: Angyal szállt az ablakomra
Angyal szállt az ablakomra,
Nézegette álmaim.
Gyönyörű volt mint egy álom
Ahogy széjjeltárta szárnyait.
Láttam csendjét, mindig várom,
Hogy újra majd meglátogat.
Angyalokkal álmodozni,
Jó volt, s mindez megmarad…
37. Kutasi Horváth Katalin: Karácsonyi életkép
Abrosz szélén fenyőtüske,
Nagyirágta beigli,
Gyerekzsivaj, harangcsengő,
Ablakvarázs, kismasni.
Lepedőben egy kísértet,
Hamis gyermek: egy angyal.
Alighanem gally is rezdül,
Jézus jár itt, hallgasd csak!
38. Hanyecz István: Angyalhaj a fenyöfán
A ranyos reggel glóriát fon hajadba
N apnak felkelö szép sugára ébreszt
GY ermeki arcod mosolytól ragyog
A boldogság fénye tükrözödik rajta
L ehelet finom könnye a szemedben
H ajadnak szökesége ragyog szépen
A jkad csábos csókja köszönt engem
J övöt köszönt angyalhaj a fenyöfán
39. Lám Etelka: Béke és szeretet
A mott fent a tündöklő csillagok
N ekünk ők mindig ragyognak
Gy émánt fényükkel világítanak
A ngyalkák szelíd léptei kisérnek
L ebegő ruhájuk aranyport hint elénk
H irdetve az örök békét és szeretetet
A csendes éjnek ezüstös fényével
J óság tölti el szívünket, lelkünket.
40. rozetta: Látogatás karácsony éjjelén
A zokhoz, akiket az angyalok
N agyon-nagyon kedvelnek,
GY akorta el is mennek:
A jándékokat visznek,
L áthatatlanul leteszik, majd
H ajukból egy-egy tincset
A karácsonyfa ágaira helyeznek
J elnek, titkos üzenetnek…
41. Hanyecz István: Nettfüggö
A blak a világra, kitekintés
N ettfüggö, álmos fiatalok
GY akran órákat csettelnek
A manda új lovagot szédit ma
L oknis szöke göndör hajával
H elmut lecsapott az angyalhajra
A zon nyomban lefagyott a gépe
J esszusom, virust kaptam megint
42. rozetta: Fohász karácsony éjszakán
A ngyalkám, Te karácsonyi
N agyon kérem, hogyha vagy
GY ere el, mutasd meg magadat
A dj vigasztalást, nyújts
L elkemnek reménységet avagy
H a nem is láthatlak, hát hagyd
A karácsonyfa ágán ajándékként
J elzésül néhány hajszáladat…
43. Czégény Nagy Erzsébet / Pendzsi: Öröm-zene
Angyalhajban fenyőillat,
Némán ragyog gyöngyfüzér,
Gyermek nevet, öröm árad,
A szemükbe világ fér.
Lélektáncát járja már
Harangoknak zengése,
Angyalok most alászállnak,
Jönnek a szent estére.
44. rozetta: A legszebb mese
A dédmamám, mamikám mesélte
N agyon régen, már vagy hatvan éve
GY ermekkoromban, egy szép karácsony este
A mikor a fények kihunytak, teljes sötétségbe’
L ámpaoltás után, a „csendes éj”-t énekelgetve
H ogy a jó kisgyermekeknek másnap reggelre
A jándékot hoznak az angyalok, velünk örvendezve
J ézuska születésének megünneplésére…
45. rozetta: Karácsonyi sürgés-forgás
A ngyalkák, angyalkák,
N agyon siessetek!
GY ermekeink türelmetlenek:
A ddig nem nyugszanak,
L átni szeretnének:
H iszik, hogy Tőletek
A jándékot kapnak!
J aj, egy hajtincsetek a karácsonyfa tűleves ága-bogába akad…