01. Kristófné Vidók Margit: Virágszőnyeg
Virágba boruló csodás természet,
Illatsóhajok szállnak az ég felé,
Rovarok tapadnak szirmok testére,
Árad a napfény zöldellő fák hegyén.
Gomolygó, sötét felhők a zeniten,
Zivatar zúdul az ág-bogas fákra,
Árkokba sziromeső hull szelíden,
Puha, bársony szőnyeg, dísze a tájnak.
Ott is ontja illatát a sok virág,
Remény szökken szárba hófehér imán.
02. Klotz Mária. Virágvasárnap
Virágvasárnap fényes napja van ma,
Irány harangkondulásra a templomba.
Rendezgetem a selyem-golyós ágat,
Átkötöm ezüst szalaggal bokrétámat.
Glancol, kibomlik a tündöklő tavasz,
Zöldülő húsvétban kipattan a ravasz.
Áldott szenteltvízzel barkaszentelés,
Papi ima, bűnbocsátás, engesztelés.
Otthon, meleg lakásban elűzi a bajt,
Réti virágzápor nagyhetet nyitogat.
03. Kisznyér Ibolya: Éljen az ifjú pár!
Vidám, meghitt, ünnepélyes percek,
Ifjú pár vonul a násznép között,
Rózsaszirmot dobálnak gyermekek,
Áldást kíván, ki érez örömöt,
Gazdagság jelképei, kosarak,
Záporoznak a bársonyos szirmok,
Átható virágillat száll, bódít,
Puhán, lágyan rózsaszőnyeg virít,
Oldódik szertartás merevsége,
Rózsás hangulat készül estére.
04. Gáthy Emőke: Búcsú Budinszky Riától
V irágárban fürdött Hévíz és Keszthely
I llatuk bódítón harsogta a tavaszt
R ia ! ott kinn a Festetics kertben
Á gbogas aranyesők cserjéi közt haladt
G ondolatim labirintusa és öreg szívem
Z aja az élet megújuló friss ritmusát dobolta
Á tsuhanó felhő árnya megijesztett
P ont ma éjjel a szobámban azt hiszem éreztem
O rchidea szirmán testetlen neszekkel
R emeg a holdfényben neved R betűje
05. Jószay Magdolna: : Rózsaszín szirmokkal
Vörösszilvafa rózsaszín virága
Ideje lejárt, virágzápor hullott,
Romantikus érzés vett rajtam erőt,
Áldásnak éreztem mindazt, mi rám jutott.
Gond nélkül sétáltam, elvégeztem mindent,
Zendültek szívemben különleges hangok,
Ámultak a nagyok, nevettek gyerekek,
Pont jó volt így: nem csak én mosolygok!
Oly lágyan repdestek köröttem a szirmok,
Rég nem voltam ilyen ártatlanul boldog.
06. Keczely Gaby: Idei tavaszunk
Varázslatos ez a látvány.
Igazi tavasz ébredez.
Rigófüttyöt repít a szél,
Álmokat les és révedez.
Galambok búgnak kéjesen,
Zöld levélkék előbújnak,
Ágon cinege énekel,
Poszméh poroz, bibék zsongnak,
Orgonák ontják illatuk.
Róluk szól idei tavaszunk.
07. Kristófné Vidók Margit: Hulló szirmok
Virágzó cseresznyefák ágain,
Illanó napsugár bont rügyeket,
Rám zúdulnak rózsaszín szirmai,
Átölel, ringat a szép kikelet,
Gondolatfoszlány őrzi emléked.
Zenélő szellő lágy fuvallata
Ábrándozva leveleket kócol,
Pergő virágai betakarnak,
Oly csodásak a lehulló szirmok,
Rajtuk mosolykönnyes pillanatok.
08. Petres Katalin: Cseresznyefáink
Virágba borultak a cseresznyefák
Illatfelhőkben lebeg már a táj
Rovarok zümmögő zaja száll
Átjárja lelkem a reménysugár
Gondolataimban sok fénysugár
Záporozik szerte a színkavalkád
Ámulva járok az utcákon át
Pillangóként száll felénk a nyár
Ontja ígéretét a sok szép virág
Rendületlenül szépül a világ
09. Kürtösi Gizella: Miért?
“V álaszt kapok talán, huszonkét év után
I degenek között miért hagyott két évesen az Anyám.
R emélem örül,hogy rátaláltam,talán várt is…
Á brándozom egyre tovább. Lehet azt mondja:
G ondolt rám az évek során.forró nyárban vagy
Z úzmarás hideg éjszakán, vajon gyermekem az
Á rván hagyott gyermekem hol lehet,mit csinál?
P ontos válaszát megértettem,így kevésbé fáj talán,
O ly szegényen él,mint egész élete során,
R ózsákkal köszönöm meg,hogy vagy nekem Anyám.”
10. Lám Etelka: Varázsfény
V irágok tükrében tündökölsz, Tavasz tündére lépeget
I rány a tópartra tavirózsák lebegnek a kékes zöld vízen
R epülnek a színes pillangók, nyáfák sóhaja sűvit
Á lmot igér a zizegő falevél, porszemet seper a szél
G ond ne legyel az életben, orgona illata kisérjen utadon
Z ápor gyöngye hullik az édes anyaföldre
Á rnyékban hűsöl tested, zsenge harmat permetez
P ompás virágok között lábuhegyen jár a csend
O tt van az öröm rózsás arcodon, mosolyod aranyat ér
R áébredsz az élet és elmulás kéz a kézbe jár
11. Horváth-Tóth Éva: Tavaszi zápor
Vihar-kéken hajol fölém az ég,
indák zöldjén hintát hajt a csend,
ringatózik szirmokon a napfény,
ágak hegyén trillát fűz a begy,
gördül a dal, lehull a fű közé,
zeng a réten a sarjadó zöld
áramló zsenge, illatos taréj,
pattanó bimbók, sok színes gyöngy,
omlik a lélek és földig hajol,
rám hull a tavasz, bódító zápor.
12. Kalocsa Zsuzsa: Rabja vagyok
V irul tavaszi napfényben
I llata elszáll a széllel.
R ózsa ágon madár dala,
Á lomból kelt e drága dal.
G alád módon ki csak letép,
Z öld tüskéid kezeket sért.
Á lomszép csokor mily öröm,
P ár napig tovább tündököl.
O tthonokban illatozik,
R abja vagyok, ha kinyílik.
13. Kristófné Vidók Margit: Cseresznyefa virágzás
Valamiért mindig elbűvöl,
Illatuktól borzong a szívem.
Rózsaszín szirmok hullnak reám,
Ábrándot ringat a képzelet.
Göröngyös úton virágszőnyeg,
Zafírkék ég felette mereng.
Átölel a csend, a nyugalom,
Pillanatpercek szép tavaszon.
Odavonz fák alá a varázs,
Ránk zúdul a festői palást.
14. Szabó Eszter Helka: Egyedül
Vártam ezt a tavaszt is más lett
Illatod idézem talán gyöngyvirág
Rám dőlnek a víztározók sakktáblái
Ábrándos szemmel lesem a tájad
Gigantikus felhőt sodor az óceán
Zizzen az ég zápor lesz érzem
Ábrándos lelkem tulipánmezőt sóhajt
Pirosat sárgát fehéret cirmosat
Ott ahol hiába zöld az üresség
Reményt regél a víz mosódj el kétség
15. Jószay Magdolna: Virágeső hullna
Vidáman, s oly boldogan fogadnám,
Istenemre, ezt a rengeteg esőt,
Rekkenő kánikulában annyira
Áhítnám, ha aszfalt is péppé főtt,
Gond nélkül állnék a zuhé alá, sőt…
Zápor, zivatar és hideg szelek…
Ám ha most esik, színes virág hulljon!
Pompázna a világ, de szép is lehet!
Oda-vissza a szél virágszirmot fújjon,
Rózsás világ elől senki el ne fusson!
16. Thesaurus: Megújulás
V irágpor száll, szirom-hó hull; illatos.
I tt a tavasz, nektár csókja illatoz’.
R igófüttyös madár csevely ébresztget.
Á gon ringó aranyesőt szél lenget.
G ólyapár tavalyi fészkén foltozgat.
Z ölden zsendül tar mező s gyér lombozat.
Á tkarol egy langy’ szellő és kényeztet.
P ezsdül vérben minden egyes lélegzet.
O lvadjon a szoknyák hossza; férfivágy!
R reggelente ezer színt ölt a világ.
17. Holécziné Tóth Zsuzsa: Tavasszal
Tavasszal
Végre itt van a tavasz,
Illatos virágok nyílnak.
Régóta várt napsugarak
Átjárják fázós tagjainkat.
Gazdagon virágzik a rét,
Zümmögnek a méhek.
Áldjuk hát a teremtőt,
Pompás a természet!
Otthonunk virágos már,
Ránk is megújulás vár?
18. Dobrosi Andrea: A természet romantikája
V iolát vittem és rózsát,
I llatos szegfűcsokrokat,
R ád gondoltam én annyiszor,
Á lltam virágboltban sokat.
G erberáid, a színesek,
Z izegtek mind a kezedben,
Á nizs illatú volt ruhád,
P arfümöd, tán az lehetett.
O rgonát, pipacsot szedtünk,
R igók dúdoltak éneket.
19. Kutasi Horváth Katalin: Mámoreső
Völgyben bandukolok, üde keltike
Illata lengi be léptem az úton,
Rezdül az emlék szirma köröttem,
Áldást dúdol a szellő végre ma,
Gondomat űzi madár suhanása,
Zöldbe borult már bokrok rejteke,
Álmos a méhek röpte a réten,
Pitypang fújja pihéjét, nézd csak,
Orromon ásít, napfény járja,
Rám hull mámora víg tavaszoknak.
20. Kristófné Vidók Margit: Elárulva
Virágzó fák alatt sétáltunk,
Itt szökkent szárba a szerelem,
Régvolt percek fénye halványul,
Ámító szavad itt tévelyeg.
Gondosan vigyáztál, ne tudjam,
Zálogul szíved másnak adod.
Álltam döbbenten, nem búcsúztam,
Peregtek rám a hulló szirmok,
Odasúgtad minden elmúlhat,
Rózsaszín álom is megkopott.
21. Horváth-Tóth Éva: Buja virágzápor
Vad csókra éhes minden porcikám,
incseleg vérem, reszket aortám,
rebben sóhajom, félszeg pillangó,
átölel szavad pőrén, suttogón,
gömbölyű halmot tenyér simogat,
zajong a bent, kint a csend tapogat,
áganként gyöngéden fölém hajolsz,
piros szirmait bontja most a szomj,
omol a test, kelyhet tár a virág,
rügyek nyögik szerelem illatát.
22. Thesaurus: Rovar-vir/l/ág
V ágyott kelyhek nektár ízek
I rizáló szirom színek
R ét csodái százszorszépek
Á gon nyíló selyem-fények
G erlepár rózsa lugasban
Z senge pasztell száz alakban
Á tható az illat mámor
P orzókból száll arany zápor
O rgiája virág-násznak
R ovar népnek is vágyálma
23. Petres Katalin: Virágvasárnap
V ivát és éljenzés zengett,
i tt és ott rengeteg pálmát
r ingatott a lelkes tömeg,
á ldott győztes béke vágyát
g ördítette a nép lába elé,
z enészó fodrozta a reményt…
álmukban sem gondolták:
Pilátus palotájában már
o rvul irigyek tervet szőnek:
r émes, fájdalmas Golgotát…
24. Takács Mária: Tavaszi zsongás
Virul a tavaszi rét
Integet a napsugár
Rigó építi fészkét
Álruhát ölt csalfa nyár
Gerlepár búg, halld dalod
Zöldbe borul a határ
Álmot hint rétre a hold
Pipacsok hada rád vár
Orgonák énekelnek
Rózsaszirmok repkednek
25. Kalocsa Zsuzsa: Remény ring
V iharvert fák virágait
I jesztőn tépázza a szél,
R ohanva lohol, tajtékzik,
Á gat, lombot sem kíméli.
G ondolatom termésén jár,
Z öld ágán szomorú madár,
Á mulva nézem mily esendő.
P ompás lakoma lehetne,
Ó vta volna a zord idő,
R emény ring a leveleken.