MEGADOTT SZÓ ÉS TÉMA:
01. Holécziné Tóth Zsuzsa: Háború
Látod az éji sötétben
Árulkodón felcsapó lángokat?
Nincs az a hatalom, mely megállíthatná
Gonosz erők pusztító tetteit.
02. Győri Nagy Attila: pihenés
Lopott órák nyugalomért
Ásítva pihennek kandalló
Néma tüzénél, s eltűnnek a
Gondok, ahogy ég, csak ég
03. Szabóné Horváth Anna: Szerelem
Lángot lobbant, szívet dobbant
Álmot ébreszt, elmét téveszt
Nagyon ölel, mindig fülel
Gyáván legyint, ha búcsút int.
04. Blažekné Benik Mária: Vágyódás
Lángolva égek
Álmomban félek
Nélküled élek
Gondolj rám kérlek
05. Petres Katalin: Tűnődés
Lobogó gyertyafényben
Árnyjátékok táncát
Némán figyelem
Gondjaim fátyolán.
06. Klotz Mária: Szenvedély
Lelkedben hordozod, mélyen benned bujkál,
Álmodozva rejtegeted, ha akarod, tovább terjed.
Nincs ember, aki visszatarthatja, ha kitörésre vár,
Gondosan őrizd, csak ha nagyon ég, akkor engedd.
07. Sági Klári: Magány
Láttam minden este a nénikét az otthon kertjében botjára támaszkodva sétálni.
Álldogált néhány percet a kerítésre támaszkodva, majd óvatosan elballagott a kapuhoz is.
Nézelődött, izgatottan hol jobbra, hol balra fordította szépen fésült ősz hajú fejét.
Gördültek a könnycseppek a várakozástól kipirult, lángoló arcán. Ma sem jött hozzá senki.
08. Blažekné Benik Mária: A Kereszt
Lángoló Kereszt sir az éjben
Ártatlan Bárányt sirat a sötétben
Nagypéntek könnyei hullanak a földre
Gonoszok tette kiállt fel az égbe
09. Holécziné Tóth Zsuzsa: Földönfutóvá lettél
Lakásod lángokban áll
Álmodban ért a pusztító tűz.
Nincs időd menteni párizsi otthonod,
Gonosz gyújtogatók földönfutóvá tettek.
10. Kutasi Horváth Katalin: Hunyorogva
Lobog a fáklya, múltnak az árnya
Ábrándjaimra rávetül.
Nem hagy nyugodni pislákolása,
Gerjed a lángja, vagy szenderül?
11. Holécziné Tóth Zsuzsa: Legyőzve
Láng, mely mindent elemészt
Álmodban küzdesz vele.
Nincs erőd megállítani
Gonosz hatalom győzedelmeskedik.
12. Petres Katalin: Mítosz
Lopta Prométheusz,
Átadta az embernek.
Ne fagyoskodjon
Gigászi küzdelemben.
13. Blažekné Benik Mária: Szerelmem
Légy a múzsám ,légy mindenem
Áldás légy a szivemen, legyél
Némán ,titkos szerelmem
Gazdagisd a létben pillanatnyi életem
14. Dobó Georgina: Csillagok
L ángban égnek az úszó Csillagok.
Á lmodoznak Velem, hogy szebb lesz a holnap.
N incs olyan gyönyörű köztetek, mint Párom izzó szeme.
G őgösen mégis Bennetek bízom, s álmodom Veletek.
15. Petres Katalin: Varázsige
Legyen benned
Állandó tűz!
Ne emésszen
Gond, baj, bűn!
16. Blažekné Benik Mária: Szerelem
Lángoló betükkel irom le nevedet
Átölellek szeliden szerelmes szivemmel
Nélküled már fájdalmas az élet
Gondolatban velem vagy minden éjjel
17. Győri Nagy Attila: tűzvész
Leégett otthonok sírnak
Átkozott sikolyuk már
Nem száll messzire
Gonosz volt a természet
18. Dobó Georgina: Szomorúan
L etörten ébredtem, hisz szívem még mindig lángol Érted.
Á lmodom az idilli gyermekkorról, a múltról, melyet már
N em lehet visszahozni, hisz papa nincs velünk.
G őgös vagy. Megbocsátás helyett bántasz engem.
19. Holécziné Tóth Zsuzsa: Múló szerelem
Látod: szerelmünk lángja kihunyóban,
Áltatjuk magunkat, hogy újra éled.
Nem tudok már hinni benne
Gondold át: mivé lett az életünk?
20. Dobó Georgina: Karácsony
L ángban úszik a karácsony,
Á lmodik a csillagszóró is az éjben
N em jön Megváltás ezen a télen
G orombán kacsint le az Isten is a Földre.
21. Klotz Mária: Tömegpszichózis
Lappangó szikra egyszer csak fellobban,
Áttör minden korlátot, nagyot dobban.
Ne feledd, sok kis akarat lánggá fejlődik,
Gerjeszti a tömeget, egységgé válik.
22. Szabó Eszter Helka: Házleégés I.
Lélek lobban az ajtófélfán.
Áthatol rajta, mint a penge.
Némán nyaldossa a bútorokat.
Gigászi fecskendő öli meg.
23. Szabó Eszter Helka: Házleégés II.
Lopakodva oson, macska-módra.
Átöleli a gerendát, úgy falja.
Nagy reccsenés: omlik a szálfa.
Gőgösen hal. Nyelve még parázslik.
24. Petres Katalin: Pillanat
Libbent a gyertyaláng,
Átsuhant a szobán
Néma, örök vágy.
Gerjedt mámorrá.
25. Klotz Mária: Nyári napforduló éjjelén
Lángtenger, melegségmáglya, Szentiván-éj,
Átugrani fontos, vad tánc, tüzes szenvedély.
Nagyon füstöl, forr a levegő, tetején báb,
Gerjeszti a szerelmet, emészt a vágy.
26. Dobó Georgina: Unott reggelen
L iliomot tapostál, életem törted össze.
Á lmamim fényét vetted el.
N em lángoltál sosem Értem.
G rammban sem mérhető, mit jelentettem Néked.
27. Kutasi Horváth Katalin: Lobbanásveszély
Lejárt a szavatossága, megromlott a Föld.
Áporodott benne az elátkozott lét.
Nincstelen a lélek, megzápult a szív is,
Gerjed már a tisztítótűz, láng lobban felém.
28. Bihary Zsoltné: Húszévesen
L ángoló lelkesedés lobogott bennünk
Á brándokba öltöztettük az egész világot
N em nyomasztott gond kor
G azdag nincstelen húszévesek voltunk
29. Dobó Georgina: Láng
L elkem lángolva kíván
Á lmodott szerelmem
N em hinném hogy létezel
G ondolom, keresel engemet.
30. Petres Katalin: Harag
Lángoló arccal
Álltam előtte,
Nem értettem
Gőgjét, vádjait.
31. Blažekné Benik Mária: Lángol a szivem
Lángra gyújtottad a szivemet
Álmomban jöttél hozzám szeliden
Nélküled már csak kóborgok a szélben
Gesztenye virága vagyok a hideg télben
32. Szabóné Horváth Anna: Hamvadó szerelem
Lángnyelvek melege
Árad körém szerte
Nézem lobogását
Gyönyör-harapását…
33. Blažekné Benik Mária: Mikor megláttalak
Lángoló tüzként égtem mikor megláttalak
Álmomban jöttél mikor nem vártalak
Nem akarok már szenvedni nélküled
Gondolataimban már karjaidban pihenek
34. Dobó Georgina: Lángoló szempár
L ángban ég barna szemed, mely már
Á lmodni sem képes Szerelméről, Rólam.
N em ismertél, mégis eldobtál magadtól.
G ondolataimból kitéptelek. Lelkem már másért ég, lebeg.